Fülzúgás – szédülés : nyaki gerinc és állkapocs ízület eredettel…

Gábor a rendelőben mesél:

“Folyamatosan zúg a fülem. Eleinte nem mindig zúgott, így kevésbé zavart. Aztán állandósult, és talán stresszre mindig kicsit romlott. Kivizsgáltak már mindennel. Agydaganatom nincs, a fülész azt mondja, hogy azon a téren teljesen rendben vagyok, a keringésem rendben van, és nyaki gerinc MRI-m is csak egy kis kiegyenesedett lordózist és meszesedést ír, ami a reumatológus szerint szinte mindenkinek van. Ettől függetlenül már nagyon el vagyok keseredve, mert folyamatosan zúg… Jártam már mindenhol…Néha beszédülök, és egyre többször céloznak rá, hogy pszichiáterhez kellene mennem, mert hipochonder vagyok, pedig esküszöm nem vagyok hülye és tényleg állandóan hallom ezt…”

A történet túl tipikus, és mostanában túl sok embert érint ahhoz, hogy itt a porckorongon ne foglalkozzunk vele.

Sajnos a nyaki gerinc az állkapocsízületre való hatása miatt könnyen eredményezhet ilyen tüneteket – akkor is, ha önmagában a képalkotó eljárások ereményein sok gond nincs vele – mert ezen a téren inkább a tartása, a napi szinten felvett helyzete lesz a fontos tényező.

Pálinkás Rita (ADT) írása nyomán összeállította: Bene M.

 

A nyaki gerinc rossz tartása azon túl, hogy nyakfájdalmat, gerincsérvet és esetleg karba sugárzó tüneteket okoz, nagyon könnyel lehet olyan valószínűtlen tünetek forrása, mint a:

  • fülzúgás,
  • szédülés,
  • egyensúlyzavar,
  • bizonytalanság-érzés,
  • állkapocsízület (temporo-mandibularis ízület, TMJ) problémái,
  • fogcsikorgatás,
  • esetleg migrénes fejfájás és vérnyomáskiugrás.

 

Nézzük meg, hogy hogyan, és mi lesz rá a megoldás:

 

Sajnos a fülzúgástól szenvedő páciensek sokszor sok eredménytelen vizsgálat, aztán még több kétes módszerrel dolgozó alternatív terapeuta kezelésével a háta mögött sokszor már erősen elkeseredettek. Előfordul, hogy egy idő után kizárásos alapon pszichés eredetűnek titulálják a problémájukat, egyszerűen azért, mert a beteg MRI felvételein és egyéb leletein  “semmi” nincs. Ez további feszültségeket és bizonytalanságokat okot, pedig a beteg teste nagyon árulkodó lehet. Ellenben ha erre nem, csak a leletekre nézünk rá, akkor a probléma oka nem biztos, hogy felismerésre kerül…

 

Hogy megértsük, hogy a nyaki gerinc és az állkapocs ízület hogyan tud fülzúgást és szédülést okozni, előbb tegyünk egy kis evolúciós utazást, és nézzük meg, honnan származnak ezek a részeink.

 

Bár a nyaki gerinc és az állkapocs nagyon régi találmányok,  az első gerinces ősünk, a primitív hal még egyikkel sem rendelkezett. Táplálkozni úgy táplálkozott, hogy ráúszott az elfogyasztandó finom falatra és magába engedte azt, nyakra pedig nem volt igazán szüksége, mert ha valaki bántani kezdte volna, akkor egy villámgyors mozdulattal egyszerűen megfordult, és elcikázott a tetthelyről.

Az evolúcióban mindig először az igény jelenik meg valamire (szükséges funkció) ami magával hozza az adott testrész (struktúra) kialakulását vagy adaptálódását az új körülményekhez. Amikor a régi rokonunk kimászott a vízből, akkor hirtelen kínos lett számára, hogy nem tudta megnézni, hogy a hátát egy jóbarát piszkálja, vagy egy ellenség eszi-e éppen, így szükség lett egy nyaki szakaszra – ezért alakult ki a hüllők magasságában a forgatható, mobil fej.

 

Az állkapocs ugyanilyen hasznos dolognak tűnt:

 

 

A halak testét szelvényes kopoltyúívek erősítették, amiből az első két kopoltyúív alakult át állkapoccsá, ami eleinte így több csontból  állt. Aztán szintén a hüllők magasságában feleslegessé vált a sok csontból álló állkapocs, egyre jobban hallani viszont a túlélés szempontjából nem jött rosszul, így az állkapocs hátsó csontjai idővel átalakultak a kis hallócsontocskákká és a szempontunkból most irreleváns nyelvcsonttá.

 

Emiatt a közös származás miatt az állkapocs és a fül:

 

  • fizikailag nagyon közel helyezkedik el egymáshoz – az állkapocsízületet fejét és a fül belsejét csak egy vékony hártya választja el egymástól.
  • egy sor őket mozgató izom beidegzése a közös eredet miatt rokon –  így ha az egyik izomzata túlfeszül, az jó eséllyel hatni fog a másikra is.

Pár szó az állkapocsról:

Az állkapocsízület egy bonyolult rendszer. Száj nyitása során először – kb. 30 fokig – egy sima forgómozgást végez, ezután az ízület feje előre csúszik. ( ha bedugod az ujjad a füledbe, és kinyitod a szád, pontosan érezni fogod ezt. )  A kopások elkerülése végett a csúszófelszínek között  az állkapocsban is elhelyezkedik egy porckorong, ami együtt csúszik a mozgó felszínekkel.

Ez a mozgás persze csak akkor lesz problémamentes, ha az ízület megfelelő helyzetben, egyensúlyban van.
( egy kicsit olyan, mint az autóknál a jó futóműbeállítás)

 

 

Az állkapcsot két nagyon erős izom zárja: a rágóizom – m.masseter – és a fej oldaláról lefelé húzódó izom – temporalis.
Ill. két erős ízom húzza vissza az előre csúszás után: ezek az úgynevezett pterigoid izmok.

Ezeknek kell pont úgy, pont arra és pont akkor húzni, amerre kell – már ha el akarjuk kerülni az állkapocs kattogását, beakadását, az éjszakai izomlazításra törekvő fogcsikorgatásokat…

 

De miért emlegetem ennyit az állkapcsot, amikor alapvetően a fülzúgásról és szédülésről van szó?

 

 

 

A mai terápiás formákkal általában az a probléma, hogy mindent lokálisan, az adott ízületen belül akarunk megoldani. Ha fáj a térdem, akkor a térdet kezelem, ha probléma van a gerincemmel, akkor homorításokat csináltatok a porckorongok centralizálására, de arra már ritkábban gondolunk, hogy a probléma oka akár egész máshol is lehet, a gond máshonnan eredhet. Pedig ahogy Dianne Lee, a zseniális fizioterapeuta-kutató mondja, általában nem a bűnöző kiabál, sokkal inkább az áldozata – ő jelen analógiánkban a tünet.

 

Ergo egy mozgásszervi  probléma oka legtöbbször nem ott van, ahol a fájdalom vagy a tünetet megjelenik.

 

A fülzúgás és szédülés kérdéskörével pedig az a gond, hogy sokszor már az is időbe telik, mire kiderül, hogy egyáltalán egy mozgásszervi eredetű gondról van szó, és onnantól pedig lokális szinten sokszor megáll a tudomány…

 

Pedig a megoldást a nyaki gerinc helyzete sokszor gyorsan mutatja meg:

 

Az ember nyaki gerince egy homorú (lordotikus) ívet kellene, hogy alkosson. A nyaki gerinces anyagaimból már pontosan tudod, hogy a porckorongok és a nyaki gerinc kisízületei számára ez a homorú ív az ideális pozíció. Ilyenkor a gerincet felépítő szövetekre természetes terhelés hárul, senki nem kap túlterhelést. Azonban a nyak helye íve nem csak a nyaki gerinc alkatrészeinek a boldogságához szükséges.

A nyak működése ill. a nyaki csigolyák elhelyezkedése nagyon erősen összefügg az állkapocs helyzetével és izmainak a tónusával. A nyak és a fej izmai, a fejtető kötőszövetes lemezén keresztül szoros összeköttetésben állnak egymással, és az állkapocsízületet körülvevő szalagokkal, izmokkal (m. temporalis, m. masseter), így ha a gerincünk görbületei megváltoznak  (pl. számítógépes munka miatt kigyenesedik a lordózis), akkor az állkapocs ízület helyzete is kénytelen vele változni.
( Pont ugyanúgy, hogy ahogy  vállak előreesnek, a felkar berotálódik, a váll elülső részén húzódó szalagok és izmok nagyon rövid idő alatt zsugorodnak ilyenkor )

Ha fej előre kerül, és a nyaki gerinc normális lordotikus íve (homorulata) kiegyenesedik, az azt jelentené, hogy az arcunk a földet nézni, viszont így nekimennénk az első villanyoszlopnak, ezért a testünk a nyaki gerinc visszafelé törésével ezt a pozíciót korrigálni fogja.  A nyaki gerinc kiegyenesedett íve ezzel egy ponton megtörik, hátrahajlásba kerül. Ez a helyzet fokozott tónusra kényszeríti a nyak hátsó részén elhelyezkedő izomzatot.

A gond, hogy bármilyen tónusfokozódás keletkezik a nyaki hátsó izmaiban, az erős hatást gyakorol az állkapocsízületre. Ebben a helyzetben az állkapocsízület feje hátrafelé csúszik, ami viszont fokozott tónusba hozza a rágóizmot.(m.masseter). Ebben a helyzetben az ízület mozgása is megváltozik, nem jön létre pontosan az a fajta csúszó mozgás, ami ideális lenne, így túlterhelődik az ízület mögött húzódó szalag, a porckorong, válhat kattogóssá és nyak asszimmetriáitól függően asszmmetrikussá az állkapocsízület működése is.

 

És itt kezdődnek el a gondok a fül környékén is:

 

A fülzúgás és szédülés kialakulásának lehetséges mozgásszervi okai:

 

  • Ha az állkapocsízület feje hátrafelé nyomást gyakorol a fül belsejére, az túlterhelődése steril gyulladással reagálhat, és mivel átlagosan 1,5-2 mm távolság van az állkapocs ízület csontosan buci feje és a belsőfül között – a kettőt egy vékony hártya választja el egymástól –  így a gyulladásos folyadék-felszaporodás ráterjedhet a belsőfülre is, ott okozva olyan rafinált tüneteket, mint a fülzúgás, vagy szédülés. Ilyenkor a problémát bár a steril gyulladás okozza, az eredendő ok maga szimplán mechanikai.
  •  Ok lehet az Eustach-kürtöt mozgató izmok funkciózavara. Az Eustach kürt egy “szemétledobó” járat, ami a garatot köti össze a középfüllel. A feladata a középfül nyomáskiegyenlítése (pl. repülővel fel- és leszálláskor) és a belső fülben keletkező váladék elvezetése. A kürtöt nyitó-záró és az állkapocsízület mozgásában szerepet játszó izmok (mm. pterigoidei) beidegzése megegyezik, ezért fordulhat elő, hogy ha az állkapocsízületben túlterhelés keletkezik, és a pterigoid izmok sokáig kénytelenek túlfeszülni, akkor az idegrendszer szoftvere “lefagy” és elkezdi az azonos beidegzéssel rendelkező,  az eustach kürt nyitásáért és zárásában felelős izmokat is rosszul, rosszkor működtetni. Ilyenkor jellegzetesen bizonytalanság érzést, tompa szédülést, olyan furi érzést a fejben érez a páciens.
  • A hirtelen vérnyomáskiugrás (általában alacsony vérnyomású embereknél) tisztán nyaki gerinc eredetű. A nyaki izmok túlterhelődését már részleteztük, ami nem csak az állkapocsízületre hat. A lordosis egy ponton megtörik, emellett feszesek a nyaki izmok, beszűkítik a koponyába vért szállító egyik fontos verőér az a vertebralis keresztmetszetét. (Ez nagyjából úgy néz ki, mint amikor megtörünk egy kerti locsolótömlőt.) Az agy vérellátását mindenképpen biztosítani kell, így akár extrém mértékben megemelkedik a vérnyomás a (ameddig az alagút vissza nem nyeri eredeti alakját), vagy az ember olyan testhelyzetbe nem kerül (pl. háton fekvés), ahol megszűnik az ér elnyomódása.
  • Migrén jellegű fejfájás is gyakori az ilyen embereknél, mert ha az a. vertebralis keringése nem megfelelő, akkor összeszűkülnek az agyi erek, ami a fejfájás oka. Másik oka, ha a TMI rossz helyzetű, izomfeszesség alakul ki a rágóizmokban, az ingerbe hozza a fej kötőszöveteiben lévő érzőideg végződéseket, mely szintén fájdalomként jelentkezhet.
  • Az előrehelyezett fejtartás egyébként több irányból tud fejfájást és szédüléses tüneteket okozni: a két legfelső nyakcsigolya és a koponyacsont között kis izmok feszülnek. (suboccipitalis izmok, 4 kicsi izom)Ezek feladata a fej térbeli elhelyezkedésének érzékelése és beállítása. (Fajlagosan ezek az izmok tartalmazzák a legtöbb helyzetérzékelő receptort.)Részben ezen izmok tónusából kalkulálja ki az idegrendszerünk, hogy milyen tónusra van szükség, hogy újra és újra beállítsa a mindenkor szükséges  testtartást.Előrehelyezett fejtartásnál ezek az izmok is állandóan fokozott tónusúvá válnak, így a zsugorodásuk után kóros információt közvetítenek az idegrendszer felé, így bizonytalanság érzés, egyensúlyvesztéses helyzetek alakulhatnak ki. Pl. sok idős embernél ez az oka az egyensúlyvesztésnek (háti domborulat fokozódása pl. csontritkulás vagy helytelen testtartás miatt).
  • A fent leírt tünetek megjelenhetnek önállóan, vagy a TMI érintettségével is (pattanó, kattanó hang száj nyitásakor- zárásakor, fájdalom az ízület területén, fogcsikorgatással.)

 

Teendők:

Úgy vagyok vele, hogy egy adott problémát egy jól felépített terv alapján a legcélszerűbb megoldani. Ez abban az esetben, ha a fülzúgás vagy szédülés nyaki  – állkapocs ízületi eredetű, legtöbbször a következő:1. állítsuk helyre a nyaki gerinc görbületét – enélkül tartósan biztosan nem megy.

Ehhez újra meg kell nyújtani a nyaki gerinc rövidült hátsó szalagjait, hogy a lordózis vissza tudjon állni, ami a helyes állkapocsízületi helyzet minimumfeltétele.

2. a legtöbbször a problémához egy erős pszichés faktor társul. Ezt meg kell oldani.

A legősibb izmaink a nyak hátsó izmai, melyek egy kiegyenesedett ív esetén tónusfokozódáskor automatikusan erősítik a tüneteket. A betegek egy idő után “ráfeszülnek” a kérdésre – szomatizáció – ami tetézi a helyzetet. Meg kell tanulni tehát mindenek előtt “elengedni” , belelazulni a tünetbe, hogy elkerüljük a tünet -félelem- stressz -fokozódó kompresszió – erősebb tünet ördögi körét.

3. a nyaki gerinc helyzete a váll, az ágyéki és háti gerinc helyzetével erősen összefügg, ergo lehetséges, hogy tovább kell mennünk – hiszen ha a derék rosszul működik, akkor a nyak is rosszul fog. Ez az “alapozás” általában szintén megoldandó kérdés.

A terapeutának tehát addig kell “mennie a mozgásrendszeren” amíg meg nem találja azt az alkatrészt, ami a rossz pozícióért felelős. Ha erre nem hajlandó, akkor a siker nem lesz tartós. Az NMPT mozgásrendszere megelőzés / rehabilitáció célból automatikusan törekszik a fenti balansz kialakítására.

4. Ha szükséges, akkor lokálisan is jól jön egy kis segítség: egy állkapocsízületi manuálterápia segít az ízület helyes mozgásait, ideális helyzetét beállítani. Ennek tartósan persze csak akkor van értelme, ha a nyaki gerinc lordózisa már lényegesen javult.

Pár gyors tipp:

  • Mindenek előtt egy alapos kivizsgálás!Rengeteg minden okozhat szédülést, fejfájást – így mielőtt elkezdesz ebben az irányban gondolkodni, keresd meg a pontos okát. Fordulj orvoshoz, és felejtsd el a netes öndiagnózist és a betegfórumok olvasgatását.
  • A probléma eredetének a megoldásában egy autodekompressziós gyógytornász, vagy egy témában felkészült NMPT instruktor tud segíteni, mert ők nem a következmények következményeinek a következményeit, hanem az okot szüntetik meg.
  • Ha minden lelet negatív jót tehet a jóga – a gyakorlatok automatikusan dolgoznak a helyes testtartás kialakításán, az előrehelyezett fejtartáson, vállak helyes pozícióján, ezáltal a nyaki és állkapocsizmok tónusát is csökkentik, ráadásul segít a problémában mindig valamilyen szinten szerepet játszó krónikus feszültség enyhítésében.
  • Az erőszakos fej hátratolás – asztalfiók betologatások – nem javasolt, fokozza a nyakizmok tónusát az elülső területen, nem közeledik a mozgás a normál mintához.
  • A lapocka, váll megfelelő helyen tartásához a megfelelő izmok erősítése szükséges (pl. trapéz alsó rostok), a felső terület relaxációja mellett (trapéz felső, lapockaemelő… stb.). Nem megfelelően végzett erősítés fokozhatja a kompressziót, és ezáltal a tüneteket.
  • Nyaki homorulat visszaalakítása elengedhetetlen. (egy NMPT instruktor sokat tud segíteni a ebben. )
  • Sokat segít valamilyen relaxációs módszer  -a rossz testtartás lehet krónikus stressz következménye is, ezen segít a relaxáció – elsajátítása, vagy valamilyen pörgős sport gyakorlása, ami átmenetileg kompenzálni tudja a krónikus stressz hatásait.
  • Manuálterápia – csak orvos és gyógytornász alapvégzettségű szakemberhez forduljunk!

Ha bővebben érdekel a téma, itt csináltam róla egy videót is:

 

 

1K Shares

“Fülzúgás – szédülés : nyaki gerinc és állkapocs ízület eredettel…” bejegyzéshez 14 hozzászólás

  1. Nekem 1.5 éve ez a problémám, számtalan kivizsgáláson voltam, eredmény 0. Bp-en keresnék egy olyan személyt aki a fentieknek megfelel és tud segíteni! Köszönöm, Szilvia
    Rubi79@citromail.hu

  2. Sajnos 2004 óta, 14 éve zug a fülem. Voltam orvosnál. Gyógyszeresen kezeltek vele. Semmi.

  3. Nagyon érdekes volt számomra ez a cikk. Múlt év augusztusától 8 hónapig tartó iszonyú fejgörcsöm volt, baloldalon. pár hét múlva egy kettőslátás követte, szemészetileg nem találtak semmit, elküldtek a sürgősségire. 1 hétig a város legújabb klinikáján feküdtem .MRI negatív, nyaki erek u.h. negatív, inger vezetéses neurológiai vizsgálat negatív. Az orvos megkért, mondjam el milyen a kettős látás. Mondom, ha egyenesen szembenézek vele egymás fölött kettőt látok, ha kicsit jobbra hajtom a fejem, akkor nem. A lakásban viszonylag megvoltam, de az utcán kinn rémes volt. Na a kedves doktor a képembe -nem túlzok- röhögött, és tovább áll. A fejfájásomra azzal reagáltak kérek e gyógyszert. Nem kértem, nem az a megoldás. Ja, nem vagyok egyébként fejfájós.Ki sírtam, hogy küldjenek el nyaki gerinc röntgenre, mert az jobbra hajtott fej, arra indított engem- nem az orvost- hogy ott lehet a baj. Közben eljártam cranio sacrális kezelésre, javult a fejfájásom, és megszünt a kettős látásom. De a klinikán felírtak egy vérhígítót, amit szedtem, és romlott a fejfájásom, éjszaka kínomban időnként sikítottam a fájdalomtól. z arra indított, nézzek utána a vérhígítónak. Igen, ezt a visszatérő fejfájást az okozta. abba hagytam, egy hét alatt megszünt. Érdekelne, hogy valóban a kettős látás is a nyaki csigolyák miatt van, mert azóta is volt egy hétig, aztán csak elmúlt. Mitől jött, mitől múlt nem tudom. Azt megjegyzem, hogy van egy spína bifidá, a 1, 4, 5. csigolyánál. A térdem is iszonyúan fáj. Lehet ez az oka mindennek? Köszönöm ha válaszol, és elnézést, hogy ilyen hosszadalmas voltam, de úgy vélem csak így tudtam minden lényeges dolgot elmondani.Sajnos nincs olyan orvos aki legalább meghallgatná az embert.

    • Kedves Szűcs Istvánné!

      Köszönöm a bizalmat! Ami fontos: én kizárólag a mozgásszervi eredetű tünetekhez értek, így a válaszom csak abban az esetben és csak akkor érvényes, ha feltételezzük, hogy az Ön problémája is ilyen. Kettős látással még nem találkoztam ilyen téren, de elvileg nem kizárt. Ami fontos: a nyaki gerinc és állkapocs ízület eredetű fülzúgás és szédülés szinte mindig összefügg egy erős szomatizációs hajlammal. A spina bifida ömnagában semmi gondot nem jelent, de a jelenléte sejteti a hajlamot a gerinc tartáshibáira – a térdfájás is összefügghet ezzel. A lényeg: az Ön helyében – minden negatív lelettel – elkezdeném a mozgásrendszeremet kibalanszolni, hiszen ha van szó a nyaki gerinc vagy az állkapocs rossz állásáról, akkor azt több szempontból is érdemes kijavítani. Az sanszos – az évek rutinja adott egy ráérző képességet erre – hogy a probléma nem tisztán fizikai, hanem életmód eredetű is lehet – itt a krónikus stressz hatásaira gondolok. Kérem olvasson utána a szomatizáció jelenségének és gondolja át, hogy jellemző lehet-e Önre. Ez sajnos erősen erősíti és konzerválja a tüneteket, így a tartós gyógyulás érdekében érdemes ebben az irányban is elindulni. ( Ezt sokszor nem szívesen olvassák az emberek, de úgy gondolom az őszinte és tiszteletköröktől mentes válasz segíti a legjobban a pontos és tartós eredményhez való közeledést) Jobbulást kívánva: m.

  4. Irodai munkát végzek, egy keményebb időszak után, ahol napi 10-12 órát ültem a számítógép előtt, tipikusan ezek a tünetek jelentkeztek (fejfájás, szédülés, fülzúgás, bizonytalanság érzet).

    Negatív koponya MR, és egy kiegyenesedett nyaki lordosis-os MR után pár alkalom kórházi gyógytorna következett, állapotom sajnos nem javult (nem véletlenül).

    Ekkor határoztam el, hogy utánajárok saját magam. A szakirodalmak böngészésé után találtam Máté oldalára – nagy szerencsémre.
    Részt vettem a Gerincnap rendezvényén, ahol megértettem az ok-okozat összefüggést azaz, hogy az okot kell megszüntetni és akkor tünet is megszűnik (lásd fentebb, az alap kórházi gyógytorna nem segített), rögtön beiratkoztam NMPT tornára és a tüneteim a második torna után jelentősen, a 4. torna után, teljesen megszűntek. Pedig én még lusta is voltam és otthon nem csináltam a tornát, csak heti 1x.

    Üdvözlettel,
    Tamás

  5. Kedves Máté!
    Nekem olyan problémám van, már iszonyúan szenvedek a fájdalomtól! Húzza a görcs a kezem égnek az ujjaim és zsibbadnak. Napi 4 órát ha tudok aludni.
    Nyaki sérvvel műtöttek protézisem van, alatta egy másik sérv.
    MR: Vizsgálat eredménye.
    A nyaki csigolya kiegyenesedett, a discusokban és a csigolyákban degeneratio.
    A C.VI résben műtét utáni állapot.
    A C.V-CVI. intervertebralis rések mérs. szűkebb.
    A C:V résben 3mm-es discus előboltosulás, mely eléri a myelont, azon kis benyomatot okoz.
    Ez a lelet 2016.05.03-án készült.
    Segítségét szeretném kérni, mi a további teendőm!
    Tisztelettel köszönöm.
    Szabó Zsigmondné, Piroska.

    • Kedves Szabó Zsigmondné Piroska!

      Érdemes visszamenni az Önt műtő orvoshoz, és megkérdezni a véleményét
      Utána az általa javasoltakat érdemes követni, és mellette megkeresni egy ADT gyógytornászt, ők segíteni fognak a sérv centralizálásában – már ha ez okozza a tünetet.
      ( egy kis benyomat nem mindig a tünetek oka, ezért érdemes megkeresni az orvost aki megvizsgálja és ad egy pontos diagnózist, hogy mi a tüneteinek az oka)
      Sajnos ennél többet távolból nem tudok mondani. Jobbulást kívánva üdvözlettel:
      Máté

  6. Sajnos, állkapocsízületi manuálterápia nagyon kevés helyen van Magyarországon.
    Egy ismerösöm nyaki problémáit kb. 10 éve a jádeköves ágy oldotta meg. Vett egyet, és azóta minden reggel ráfekszik 40 percre.
    Nagyon sok embernek, akik nehezen tudják abbahagyni az antidepresszív gyógyszerek szedését, bár 5-10%-ot csökkentenek havonta-kéthavonta, fáj a nyaka és a válla. Nekik sajnos ez csak akkor fog elmúlni, ha megszünnek a gyógyszer elvonási tünetei. Ez évekbe telhet. Tehát ez is oka lehet a nyakfájásnak, bár az orvosok ezt nem tudják, mert ezt nem tanítják az egyetemen. A páciensek közül viszont nagyon sokan szenvednek töle. A torna viszont segít enyhíteni az elvonási tüneteket, ahogy a relaxáció is.

    • Kedves Mária!

      Köszönjük! Igen, a jádeköves ágy logikus, mert az ember kénytelen “letenni a fejét” ami már önmagában old a nyaki gerinc hátsó izmainak a tónusán, a masszázs és a görgők melege pedig tovább lazítja az izmokat. Nem oki szintű megoldás – vlsz. ezért kell minden nap ráfeküdni – de teljesen jó segítség lehet. A depresszió és a degeneratív gerincbetegségek szubjektív tünetei amúgy érdekes mód összefüggenek, és az antidepresszánsok szedésének elkezdése sok esetben csökkenteni tudják a tüneteket. Meredek összefüggések… Köszönjük a kommentet! m.

  7. A gyógytornászok ill. terapeuták azt mondták, hogy felkelés után egy órán keresztül még nem szabad a gyógytornát végezni. Az ADT-t kezdhetem rögtön felkelés után?
    Előre is köszönöm a választ

  8. Tisztelt Doktor úr ! Hat éve szenvedel fűlzúgás, szédülésben, eddig csak az egyik fülemetéintette, de már a másik is. Kivizsgáltak, negatív leletek, rám sütöték a Menire szindrómát. Szeretném kérdezni Debrecen környékén tudna nekem manuál terepatát ajánlani? Megmégneztem a videóját, és elgondolkodtatott, rossz a testartásom, ézem hogy a nyaki izmaim állandóan merevek. Köszönöm válaszát! Maradok tisztelettel Papp Jánosné

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..