Szegmentális instabilitás 1. – “nincs porckorongsérvem, de mégis pont úgy fáj – ráadásul senki nem hiszi el… Miért?”

463 Shares

“Már kislánykoromban is gyakran fájt a derekam. Az iskolai ünnepélyeken le kellett ülnöm, állni mindig is nehéz volt.  Pár éve rendszeresen becsípődik a derekam, ilyenkor pár napig nem tudok egyáltalán mozogni. A derekam iszonyatosan tud fájni, bemerevedik, elfárad. Néha a reggeleim is szörnyűek, be kell mozgatni. Torna közben jobban fájt, főleg amikor homorítani kellett, ezért azt egy idő után abbahagytam. A helyzet egyre rosszabb. Biztos voltam benne, hogy sérvem van, de amikor elkészült az MRI, nem volt rajta semmi, csak egy kiegyeneseett lordózis. Konkrétan elzavartak a rendelőből, és finoman éreztették velem, hogy hipochonder vagyok…

 

Ismerős a fenti történet?

  • Ha nincs gerincsérved, de mégis pont úgy fáj, mintha lenne, akkor ez a cikk rólad szól. Megtudhatod belőle, hogy vélhetően honnan származnak a rejtélyes tüneteid?
  • Érdekes lehet számodra, ha gyakran vannak “lumbágós becsípődéseid” vagy fáj, ha sokat kell állni, járni.
  • És persze olvasd el akkor is, ha porckorongsérved van, mert akinek sérve van, arra is közel  100%-ban vonatkoznak a cikkben elhangzottak!
lordózis

a helyes lordózis

Hogy megértsük a problémát, picit nézzük át, hogyan működik az egészséges gerinc:


  • Az ember dereka természetes állapotban homorú. Ezt a homorulatot lordózisnak nevezzük, és ha ez a görbület fennáll, akkor a csigolyák között elhelyezkedő, és azokat egymástól távolt tartó porckorongok természetes terhelést kapnak.
  • A porckorongokra jellemző, hogy némiképp szivacsként is működnek: ha terhelést kapnak, akkor elkezdenek vizet veszíteni, míg alváskor – jellemzően vízszintesben elhelyezkedve – vizet és tápanyagot szívnak magukba.
  • Ha úgy élnénk, mint egy rendes ősember – természetes körülmények között, és sokat járnánk egyenetlen talajon – akkor az előbb említett lordózis nevű homorulat végig meglenne a derekunban, így a porckorongjaink nappal veszítenének némi vizet, és éjjel újratöltenének.
  • Ez a tendencia az, amiben a porckorongok jól érzik magukat, és sok bajuk nem történik késő idős korunkig.


A probléma az, hogy mi már nem így élünk.

Hat évesen leülünk az iskolában, és onnantól napi sok órát ülve töltünk. Később jön az iroda, az autó, a sorozatok, a nagyon fontos kiskutyás/macskás videók a facebookon – és észrevétlenül az ülés válik a legjellemzőbb test és élethelyzetünkké.

görnyedés

görnyedés

Az az ülés, ami nekünk nagyon kényelmes, de a porckorongok lassú halálát jelenti.

Azt, hogy az ülés hogyan okoz sérvet, azt már minden porckorong.hu-s nagyon alaposan ismeri. ( ha nemm az óriási hiba, ebben az esetben villámgyorsan regisztrálj az ingyenes videótanfolyamra, vagy olvasd el a sérv kialakulásáról szóló bejegyzést a tudástárban!)

Most ismerjük meg egy picit más mechanizmusát az ülés káros hatásainak:

  • Ha ülünk, ezt jellemzően nem “cövekegyenesen” tesszük, hanem általában a képen látható módon, pofátlanul összegörnyedve.
  • Ez jó nekünk, mert az állással és az aktív tevékenységekkel ellentétben az izmainknak nem kell dolgoznia, viszont rossz a gerinc lágyrészeinek – pl. porckorongok – , mert azok veszik át a terhelést az izomzatról. Konkrétan lógunk a gerincet stabilizáló szalagjainkon, és a lényegesen előre került fej pedig olyan terhelést gyakorol egész nap a legalsó S1-es porckorongra, mintha egy 15 kilós súlyt nyújtott kézzel előre kitartanánk.( a fej 7 kg,  a felsőtest súlya szintén jelentős, ezt kell felszorozni az erőkar hosszával, ami nem kevés – ezt küldjük rá a legalsó porckorongjainkra…)
  • Ez a plusszsúly nehezedik görnyedéskor a porckorongra, ami mint már tudjuk ha pluszterhelést kap, akkor elkezd magából vizet kitolni.
porckorongdegeneráció

porckorongterhelés

 

Az évek során folyamatosan vizet veszítve a porckorong szép lassan elkezd lelapulni, ami a gerinc túlbiztosítottsága miatt egy jó ideig – gyakran húsz – harminc évig – konkrétan semmi gondot nem okoz. Aztán persze a rossz cselekedeteink szép lassan elkezdik elnyerni méltó büntetésüket, és elkezdenek jönni a menetrendszerű tünetek.


Nézzük meg,hogyan:

  • A csigolyák hátul egy pici ízülettel találkoznak egymással   – ezt amúgy tényleg kisízületnek nevezik.:)
  • Ha a porckorong víztartalma megfelelő, és kellően magas, akkor ezek az ízfelszínek kellő távolságban vannak egymástól, mert a porckorong távtartóként működik.
  • Ha a porckorong lelapul, akkor az ízületi felszínek elkezdenek “összecsúszni”, ami már komoly gondokat okoz.

 

Ezek a  gondok a következők:

 

1. Irritáció:

Az ízületi felsíneit egy kis tok borítja be. Távol áll tőlem bármiféle túlmisztikfikált latin hókuszpókusz felesleges használata ezen az oldalon, de ennek a toknak jegyezzük meg a nevét, mert ő fontos lesz nekünk: ő a capsula vagy capsula articularis, az ízületi tokja.

Jellemző rá, hogy egy érzékeny kis hártya, tele van érzőidegekkel, és ha bármi piszkálja, akkor rettenetesen tud fájni.

A könnyebb érthetőség kedvéért készítettem egy sematikus ábrát, ami jól ábrázolja a lelapuló porckorong ízületre gyakorolt hatásait:

  • Ha az ember áll vagy jár, akkor homorú a dereka. Az ízületi felszínek hátul helyezkednek el, pechünkre homorúan tartott derék esetén – azaz állás és járás közben – emiatt közelebb egymáshoz.
  • Ha a porckorong nem tartja kellően távol az ízületi felszíneket, akkor a hártya irritáció alá kerül, és jó eséllyel fájni fog.
    ( Mivel két kb. csont “bizergál” egy érzékeny hártyát, súlyosabb becsípődés esetén konkrétan nem picit. Talán ez az érzés tekinthető a legkellemetlenebb degeneratív gerincfájdalomnak. Ha viszont az irrtáció kisebb, akkor megáll egy tompa “fáradtságérzés” szintjén. )
  • Ilyenkor kell leülnie a kislánynak az iskolai ünnepélyen, vagy ilyenkor érzed azt, hogy leszakad a derekad a Tescoban, amikor tolod a bevásárló kocsit. (minél több a cucc a kocsiban, annál nehezebb tolni, annál homorúbb lesz a derekad, és annál nagyobb lesz az irritáció) Néha ilyenkor az ember azt érzi, hogy le kell hajolnia. Ezzel kinyitod a felszíneket, kicsit kiszabadítod a tokot, és oldódik egy időre a fájdalom.

Ha a porckorong vastag, és kellően eltartja az ízületi felszíneket, akkor a tok nehezen csípődhet be, és nem kerül irritáció alá sem. Ez az ember probléma nélkül fog álldogálni vagy járni, hiszen semmi nem bántja az érzékeny tokot. 
( lásd fenti ábrák)

feszesízületitok

lelapultporckorong

Lelapult, vízvesztett porckorong – közel álló ízfelszínek

 

Ha a porckorong a sok túlterhelés miatt – sok ülés –  kicsit laposabb, akkor az eredeti magasság átfogására tervezett ízületi tok egyszerű szóval  elég lazává, nyeklős-nyaklóssá válik –   erre a hivatalos szakszó az insufficiens, de a nyeklős-nyaklós szerintem jóval kifejezőbb 🙂 – és egy rossz mozdulatkor könnyen be is csípődhet.

 

 

 

 

2. Becsípődések/ lumbágók: 

 

instabilszegment

Ez a rettentő súlyosnak látszó lumbágó vagy téves szóval idegbecsípődés, amikor az ember vécére is négykézláb megy, de azt is csak akkor, ha muszáj – és minden mozdulat fájdalmat okoz. Szerencsére ez nem olyan veszélyes dolog, mint amilyennek tűnik, de nagyon határozottan mutatja, hogy a gerinc épp a tönkremenetel útján van. Ilyenkor már szinte bűn nem tenni valamit a megelőzés érdekében, mert egy sérv innen már csak pár lépés. ( ergo nem lesz elég a gyulladáscsökkentő – fájdalomcsillapító koktél, mert a tünetek elmúlhatnak tőle, de a jelenség marad – és magától ritkán javul )

3.Izommerevség:

A test reflexesen akadályozni akarja a kisízületek irritációját, ezért öntudatlan izomfeszítéssel akadályozza az ízület mikromozgásait. Emiatt érzi sok porckorong sérült ember a jellegzetes “téglaérzést” a derekában. Az izom dolga a folyamatos megfeszülés és ellazulás, azonban ha az ízületet védendő folyamatosan feszül, akkor kóros anyagcseretermékeket halmoz fel – magyarul izomlázas lesz – becsomósodik, és önmagában fájni fog. Az is előfordulhat, hogy a túlfeszülése miatt a nem erre kiképzést kapott szomszéd izmok is bekapcsolódnak, akik még gyorsabban fogják megutálni a nekik nem való folyamatos túltónust. Ez az izomvédekezés / fájdalom a fenti problémakör jellemző velejárója.

4. A diagnosztika:

A fenti tünetek elég egyértelműen utalnak a helyzet – a szegmentális instabilitás fennállására. Tökéletesen vizsgálhatók úgynevezett funkcionális tesztekkel is, amikor a vizsgáló provokálja a tünetet.  ELVBEN a képalkotó eljárásokkal is nagyon meg lehet mutatni a gondot, de ez azért már döcögősebb terület.

 

lgerincrtg

  • RTG felvételen úgy fog látszani, hogy az alsó csigolyák látványosan közelebb állnak egymáshoz, mint kéne.
  • MRI-n vagy CT-n tisztán látszik, hogy a legalsó, pl. S1-es porckorong nem magasabb, mint a többi – pedig annak illene lennie…

A gond az, hogy mivel a legtöbben a gerincsérv kizárására készítik a CT/MRI felvételt, nagy örömmel konstatáljuk, hogy porckorongsérv nincs, és innentől legyintünk a problémára: nincs nagy baj. Persze a kérdés felmerül: de akkor miért fáj? Hát ezért. 🙂

A másik potenciális gond, hogy gyakran előfordul, hogy az MRI sérvet ( is ) mutat, amit ha az ember elkezd a szegment instabilitás figyelembe vétele nélkül – tévesen – kizárólag a sérvre célzott mozgásterápiával kezelni, akkor néha rosszabbul lesz, mint előtte.

Nem véletlen: a sérv nagyon gyakran teljesen tünetmentes, a fenti problémakörre pedig kevésbé koncentrál az ember. Ha a tünetmentes sérvet kezdjük el kezelni mondjuk az arra legtöbbször egész megfelelő homorító vagy hátizomerősítő gyakorlatokkal, akkor azt érjük el, hogy még jobban “összeverjük” a kisízület felszíneit, ezzel még tovább “nyírjuk” a tokot, ami menetrendszerűen lesz ettől rosszabbul.

Kizárólag haladóknak:

Vicces mód igazából nem is annyira számít, hogy mit látunk a képalkotó eljásás képén, mert új tanulmányok és kutatások gyönyörűen mutatják, hogy teljesen tünetmentes emberek is elég masszív porckorong lelapulásokkal tudnak élni. Hogy akkor mitől fáj valakinek és mitől nem ugyanannál a RTG képnél? Most nem akarom összezavarni a kedves olvasókat a gerincet tehermentesítő lágyrészeinket érintő kísérletek eredményeinek részletezésével, így erről a következő rész fog szólni.

 

Hipochonder gerincbeteg vagy?

hipochondria és porckorongsérvÉrdekesség, hogy a szegmentinstabilitás tüneteit bizonyos esetekben jelentősen ronthatja a stressz, ami miatt könnyen lehet pszichés eredetű gerincbetegségnek tartani/titulálni. A helyzet az, hogy bár nyilván minden betegségben fontos tényezőt jelentenek a lelkiek, itt a legritkább esetben múlik pusztán a lelkieken a történet. A gerinc mögött húzódó mély hátizmok a legősibb izmaink, és krónikus vagy erős stresszre ők fokozzák elsőként a tónusukat. Ha összehúzódnak , akkor még közelebb húzzák a kisízületi felszíneket,  nő a kompresszió, és máris jelentkeznek /  erősödnek a tünetek.

Ez okból köt ki például sok nyaki gerinces szegmentinstabil ember az antidepresszánsoknál – amik vicces mód néha tényleg sokat segítenek.

Hogy mi a tartós megoldás a kérdésre?

Szerencsére ez nem olyan bonyolult, de sajnos Magyarországon még nem működik túl jól az oki szintű kezelés. A gerinc stabilitásának a működését csak egy 87-es kutatás ismerte fel. Addig konkrétan a sötétben tapogatóztunk a szegmentális instabilitás kezelésében, és sajnos a ma használt terápiás eljárások jóval ez idő előttről származnak. Addig erősíteni akartuk a hátizmokat – hiába teljesen logikus, hogy ez csak még jobban összehúzza a kérdéses ízületi felszíneket – és mellette egy sor fájdalomcsillapító és izomlazító módszert használtunk, ami nyilván nem oki szinten kezelte a kérdést.

Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet megelőzni és megoldani szegmentális instabilitás problémakörét, mik ezeknek a nehézségei, ennek a sorozatnak a hamarosan következő részében fogok részletes választ adni.

Addig is ajánlom mindenki figyelmébe a ” Gyógyítsd meg a porckorongsérved – autodekompresszióval -c. oktatóanyagom, ami a szegmentális instabilitás ma még kicsit káoszosan kezelt kérdésére is ad egy logikus, és erős választ – az autodekompresszió módszerét, ami arra való, hogy a fent ismertetett folyamatot fordítsa vissza.  

 

463 Shares
Kérdésed vagy véleményed van? Kattints ide és írd meg kommentben!

A megjegyzésedet írd a dobozba!

Share463
Pin
463 Shares