A kiszakadt porckorogsérves páciensek igen gyakran keserednek el, hiszen valószínűleg ők kapják a legtöbb negatív üzenetet a betegkarrierjük során. A “csúnya” MRI leleten éktelenkedő “óriási” kiboltosulás, a nagy fájdalom, a porckorongsérves betegfórumokon található negatív üzenetek pont ellentétben állnak a tudomány álláspontjával:
- a kiszakadt sérvek 96%-a akkor is felszívódásnak indul, ha semmit (!!!) nem csinálunk vele.
- a 46%-a akkor is magától meggyógyul, ha a beteg semmiféle (!!!) terápiát nem kap.
Péter esete tökéletes példa arra, hogy mi történhet akkor, ha az ember nem hagyja magát befolyásolni a negatív üzenetektől, hanem keres egy olyan szakembert ( ADT) aki lelkesen, őt partnerként kezelve, célorientáltan kezd neki a gyógyitás KÖZÖS folyamatának!
Tanulságos sztori, érdemes végignézni!
Kedves Porckorong.hu
Jelenleg még új vagyok a témában, az oldalon, mivel keresem a lehetőségeimet. 32 éves, irodai munkát végző férfi vagyok. Az én helyzetemben most állapítottak meg kiszakadt porckorongsérvet L5-S1 helyen (maga a fájdalom fennáll már kb. 2-3 hónapja). A probléma hozza magával a velejárókat, mint lábzsibbadás, fájdalom comb és fenék tájékra fókuszálva, stb.
Szóba jött a műtét lehetősége, de most első körben a fizikoterápiát, McKenzie-tornát próbáljuk meg/folytatjuk.
A korábbi állapothoz képest már a fájdalom elviselhetőbb, jobban is alszom, próbálom elhagyni a gyógyszert is. Most jelenleg heti 3-4 alkalommal masszázsra illetve elektromos kezelésre járok, majd folytatjuk a tornát.
Ezek miatt szeretnék Tőletek segítséget, tanácsot kérni, hogy hogyan kezdjem, mit csináljak, hogy javuljon a helyzetem (amennyiben lehetséges).
Egyelőre nem tudom elgondolni, hogy mi történik, mi lesz azzal a kiszakadt résszel a gerinc környékén, amennyiben nem műtéti eljárást választok.
Segítségeteket előre is köszönöm.
Kedves Zoltán!
Az első amit tegyél, hogy nyugodj meg és kövesd az orvosod utasításait!
A kiszakad sérvek nagy többsége minden terápia nélkül is megoldja magát – a kiszakadt rész a gerinccsatornában áramló folyadék segítségével a vénás keringésbe kerül – konyhanyelvesebben fogalmazva szép lassan kipisiled.
Ez természetesen nem mindig történik meg, de a tapasztalat azt mutatja, hogy igen igen gyakran.
Az tudni kell, hogy nem mindig az MRI képen látható elváltozás okozza a tüneteket – ezért ezt még egy látványra “meggyőzőbb” MRI kép
mellett is nagyon ki kell vizsgálni, hogy mi a tünet oka – de ezen szerencsére úgy olvasom, hogy már túl vagytok. Ha a kiszakadt sérv okozza a problémát, akkor a fájdalom csillapodása egyértelműen jó jel.
Ami a pácienseket fejben zavarni szokta, az a “mi lesz a kiszakadás miatt kissé “lelapult” porckorong helyén” kérdés.
Szerencésre ez a történet ennél sokkal összetettebb: nem szükséges gyári állapotú porckorongokkal rendelkeznünk ahhoz, hogy
a gerincünk teljesen jól ellása a funkcióját. Az izomfűző sokkal több terhet visel, így ha ez jól működik, akkor akár egy rosszabb állapotú porckorong is képes jól ellátni a feladatát.
Úgyhogy a lényeg: amíg nincs műtéti indikáció ( bepisilés stb…- ez extrém ritka ) addig szuper a fizikós irány – bár azt gondolom, hogy ilyenkor az idő és a természet a legerősebb tényező.
Ha ez esetleg nem működik, a műtét mindig ott van, mint megoldás, így érdemes megadni az időt a javulásra és bízni az orvosodban és a gerinced öngyógyító folyamatában – ami meglehetősen jól szokott működni.
Mielőbbi jobbulást kívánva:
m.
Kedves Zoltán! Mi lett a végeredmény? Nekem is ugyanez a problémám.
Kedves Máté!
38 éves tanárnő vagyok (+kétszakos egyetemista).
Jelenleg hét hetes a sérvem. (Aug.13) Kiszakadt L2L3-as extrusio, ráadásul foraminális-extraforaminális helyzetű. Mivel a fenékfájdalom mellett a bal combizmom gyengült, az elején nem tartott meg, emelni 2 centire tudtam a földtől, rettenetesen megijedtem. Maga a kisugárzó fájdalom 10-15 napig tartott. Mire (magánúton…) idegsebészhez kerültem, szeptember 1-jén, addigra “csak” az izomgyengeség volt tünet, ezért nem műtöttek. Szeptember 8-án voltam ADT terapeutánál és 3,5 hete végzem a gyakorlatokat. A combom folyamatosan erősödik, már lépcsőzni is tudok váltott lábbal, illetve pl. vezetni is, holott a kuplungig esélyem nem volt felemelni a lábam.
Szeretném elmondani, hogy a terapeuta hölgy borzasztóan sokat tartotta bennem a lelket rögtön az elején, már ismeretlenül is, emailben. Mindvégig a videóidat néztem, ti tartottatok vissza a teljes pszichés összeomlástól! Kétségbeejtő, ijesztő ez az egész téma, komolyan nem tudom, mi lett volna velem nélkületek.
Néha amikor van némi diszkomfort érzés a derekamban, még mindig teljesen kétségbe esek, hogy kezdődik minden elölről, ? de bízom abban, hogy ha 7 hét alatt itt tartok a javulásban, akkor tényleg elkezdődött felszívódni és azért erősödik a combom, mert felszabadul(t) az ideggyök. (Nálam nem a kilépő, hanem a leszálló L2-est nyomta…)
Néha hangyamászást érzek a lábamban, illetve a két comb közt tartósan 2 centi a különbség. (Remélem, ez normális a gyógyulási folyamatban).
Vettem ékpárnát, autóba deréktámaszt, kanapéra hengerpárnát. Tornát naponta 2* végzem, “megfelezve”, mert jólesik reggel is. Erdőben is sétálok rendszeresen a családdal.
A kiújulástól előre aggódom, ha az ADT után az NMPT-vel folytatom és élethosszig naponta megcsinálom, azzal megelőzhetem, ugye?
Hálás vagyok az összes videódért, minden egyes leírt sorért, a nyugtató hangvételedért, és az ADT terapeutámra ugyanez vonatkozik. Ebben a porckorongsérves pánikban, káoszban nehéz épelmével megmaradni.
Minden bizalmam bennetek van (és ezáltal magamban).
Tisztelettel,
Csilla
Tisztelt Csilla!
Köszönöm a levelet és elnézést a fáziskéső válaszért,
ami remélem azóta már tárgytalan is
– ebben az esetben vedd úgy, hogy nem is válaszoltam.
Olvasva a soraid azt gondolom, hogy a legfontosabb tényező a feszkó elengedése,
mert ha folyamatosan szorongsz a kiújulástól, azzal tönkreteszi az életminőséget – de előrébb nem visz.
( egy rövid sidenote a “minden bizalmam bennetek van”-ról: ez egy klasszikus a “terapeuta játszmába hívása” klisé,
ami elől nagy tisztelettel de határozottan elhajolok, és örülök, hogy ott van a “magamban is”.
Túl sok tényező befolyásol egy ilyen kérdést ahhoz, hogy helyetted mindet a vállunkra vegyünk
– a mi dolgunk kizárólag megmutatni és folyamatosan kutatni az általunk adható
leghatékonyabb mozgásterápiát – azt írod hogy ez már megtörtént – ami egy korrekt kezdet a TE UTADON!)
A szorongás klasszikusan az egy fontos meghatározó tényező a gerinces tüneteket illetően,
amit kifejezetten Te tudsz elengedni – ha még aktuális a dolog, ez szerintem a legfontosabb feladataid egyike.
A tanácsom: hasznos megtanulni az NMPT-t és a tartásmenedzsmentet,
de utána az alapszabályok betartásán túl érdemes egy idő után elengedni ezt az ügyet,
sportolni valamit ami élvezel, és találni egy olyan életstílus, amiban az ember
lehetőleg jól érzi magát.
Régóta azt gondolom, hogy a legnagyobb gerincprobléma az,
ha az ember valamiért úgy dönt, hogy ennek dedikálja az életének egy jelentős részét.
Tisztelettel és a jobbulás mellett a témából való teljes “szabadulást” kívánva:
m.