Hogyan enged gerincsérvessé válni a Magyar egészségügy?

Az autodekompressziós kollégáimmal nap mint nap végighallgatjuk a következő történetet a rendelőinkben:

Nagyon régen kezdett fájni a derekam, de akkor nem törődtem vele. Aztán amikor jobban fájt, akkor elmentem a háziorvoshoz, aki azt mondta, hogy lumbágóm van, pihentessem, és szedjek gyulladáscsökkentőt. Pihentettem, és el is múlt. Évente egyszer becsípődött, ami nagyon rossz volt, de a köztes időkben alapvetően nem volt panaszom. Aztán egy éve jelent meg a lábba sugárzó fájdalmam. MRI nem készült, akkor fizikóterápiát írt fel. Erre eljártam, de sokat nem segített. Kaptam injekciót, az pár napig jó volt, és masszázst, ami kellemes… Ettől függetlenül jelenleg nehezemre esik járni, állni, de a legrosszabb a munkahelyemen végigült egész nap.  Utána borzalmasan zsibbad a lábam, és le kell feküdnöm…Az MRI után meg már a műtét van kilátásban…

Nézzük megy, hogy milyen pontokon hagyja beteggé válni az egészségügy a porckorongsérveseket :

1. Szó nincs prevencióról: 

   Amikor iskolába járunk, biológia órán illene megtanulni, hogyan kell úgy ülni a széken, hogy az ne tegye tönkre a még fejlődés közben a gerincet… Szép dolog a nagy tárgyi tudás és a rengeteg fontos információ az egyszikű és kétszikű növényekről, de miért pont az marad ki a tananyagból,  ami tényleg fontos? A legnagyobb lehetőségek ezen a szinten lennének a gerinproblémák megelőzésére.

 

1. Ha a háziorvos nem veszik komolyan a derékfájást, és lumbágó címszóval rálegyint? 

   A legtöbb komolyabb gerincbetegség, így a sérvek előjele is az egyre gyakoribb becsípődések jelentkezése. Ilyenkor egy erős stabilizációs program, a gerinc csigolyáinak a helyes helyzetét meghatározó izomfűző újraaktiválása konkrétan meg tudja állítani a helyzet romlását. Kutatások sora mutatja, hogy ebben a stádiumban magától a helyzet már nem fog javulni, mert egy-egy a gerinc optimális működéséhez alapvetően szükséges stabilizátor izom magától, célzott tréning nélkül nem kapcsol vissza, így a romlás ennek a kihagyásával konkrétan borítékolható. ( a fájdalomcsillapító szuri csak a tünetek enyhítéséhez elég)Ezen a ponton elég lenne egy CD-t, vagy akár egy A4-es lapot adni a betegnek, aki a rajta lévő – tényleg megfelelő – gyakorlatok birtokában itt meg is állhatna….

A lumbágó latin szó. mint diagnózis a pontos jelentése: derékfájás… Ezzel nem vagyunk előrébb. Az ok megmarad, a helyzet tovább romlik…De legalább már tudjuk, hogy fáj a derekunk…:P

 

• Miért fektetik le, utalják pihenésre a derékfájós embereket? 

  87 óta tudjuk, hogy a két napnál hosszabb inaktivitás szinte a tökéletes módszer arra, hogy akut derékfájásból krónikusat csináljunk. Rövid idő alatt elgyengül az izomfűző, romlik a szöveti keringés, instabilabbá válik az eleve problémás gerincszakasz.  Porckorongproblémás emberként, vagy degeneratív gerincbetegséggel a “kelj fel és járj” tanácsot amilyen hamar csak lehet el kell kezdeni követni, mert több szempontból is nagy segítséget jelent a gyógyulásban.

• Miért nem ad a szakrendelés egy tájékoztatót a gerincbeteg embereknek, miért “rázza le” a szinte teljesen hatástalan fizikóterápiával a „kezdő sérveseket”? 

  Ez se nem idő, se nem pénz, pusztán lelkiismeretesség kérdése! Szintén kutatások sora mutatja, hogy a fizikoterápia hosszú távon nem segít a sérvek okán és gyökerén, csak a tüneteket csillapítja – nem a fizikót bántom, hanem azt, hogy utána nincs semmi – míg pár célzott gerincstabilizáló gyakorlat rengeteget tehet a kiújulások elkerülése érdekében.  Egy ingyenes tájékoztatót minden beteg szívesen elolvasna, ami akár emailben is elküldhető lenne. Sokan szívesen betartanák az ergonómiai szabályokat és végeznék azokat a  célzott szemgentális stabilizáló gyakorlatokat melyek valóban segítenek, HA TUDNÁK, HOGY MIK AZOK! Csak épp a Magyar egészségügy elfelejti közölni ezeket a betegekkel, akik így nem kerülik el a sérvesítő tényezőket, és az állapotuk a tüneti kezelések ellenére tovább romlik…Ebben a fázisban ez egy hatalmas hiba…

• De sebaj, ha nincs tájékoztatás, legalább van fizikóterápia, gyulladáscsökkentő, és fájdalomcsillapító… 

  Ezek mind jó dolgok, mert senkinek nem jó ha fáj… A fájdalom depressziót, stresszt, ezáltal további fájdalmakat okoz.De sajnos a sérv oki szintű gyógyítása kimarad a rendszerből… Magával a kiboltosulással és a tüneteket szinte legjobban befolyásoló izomrendszerek újraaktiválásával alig pár módszer foglalkozik Magyarországon, és ezek elvétve érhetők el az állami egészségügy keretein belül…

Pedig a korrekt tájékoztatás, és egy tisztességes dekompressziós mozgásanyag a valóban fontos infók közlése csak egy CD-árába kerülne, ami ma már nagy tételben 30-40 Forintért beszerezhető…

Bővebb info porckorongsérveseknek: www.porckorong.hu

Ha már a műtét kerül szóba:

 

Műtét után és előtt sokszor nincs elég információja a betegeknek arról, hogy mire kell figyelni:

Kevés beteg tudja, hogy egy műtét bár elmulasztja a sérves tüneteket, de gyengíti a gerincet, így egy nagyon komoly további stabilizáló tornát feltételez a dolog tartós sikere. A gerinc helyes működének érdekében az izmok egy kötőszövetes lemezen keresztül húzzák a csigolyákat a számukra, így a porckorongok számára is megfelelő helyzetbe. Ezt a lemezt ( fascia thoracolumbalis) úgy kell elképzelni, mintha egy bőrkabátból kivágott lemez lenne, amihez rengeteg izom kapcsolódik, és rajta keresztül mint marionettbábúkat mozgatják az izmaink a csigolyáinkat. Ha a rendszer jól működik, akkor nagyon sokáig még sérült porckorongokkal is tud a rendszer olyan csigolyaállást produkálni, ahol nincs fájdalom, nincs tünet, mert megfelelőek a nyomásviszonyok. Ha nem működik jól, akkor ez a külső “nyomáscsökkentés” nem működik, és az izmok helyett a porckorongok ill. az ízületek fogják a teher nagy részét viselni. Ez persze további felgyorsult degenerációkkal, az pedig általában gyors tünetképzéssel jár. A műtét első lépése ennek stratégiailag nagyon fontos kötőszövetes lemeznek az átvágása, aminek a gyógyulása után már lesz benne egy hosszú hegszövet is. Idegrendszer legyen a talpán, ami egy eleve sérült működésű fűzőt egy heggel megspékelve újra tud aktiválni, megfelelő működésre tud bírni. Ez az oka a műtét utána legtöbb kiújulásnak, derékfájásnak, instabilitásak. Ezért fontos tudni, hogy a legjobb műtét az elkerült műtét, ha pedig már sor került rá, akkor alapvetően fontos egy okosan megtervezett rehabilitácós program, aminek a fő célja az kell, hogy legyen, hogy ezt a fűzőrendszert újra aktiváljuk.

Ha ez kimarad, akkor pusztán a szerencsén múlik, hogy mi lesz a gerinc további sorsa. A baj az, hogy ezt még mindig nem tudja minden beteg, amikor dönt. vagy amikor a műtét után visszatér a korábbi életmódjához…