Spondylolisthesis – a 3 fő tudnivaló: mit jelent, mennyire súlyos, hogyan gyógyítható?

Ebben a bejegyzésben átvesszük, amit a spondylolisthesisről tudni érdemes:

  • mit jelent a kifejezés?
  • hogy alakul ki a spondylolisthesis?
  • mennyire súlyos dolog?
  • lehet-e vele normális életet élni / sportolni?
  • hogyan lehet meggyógyítani?

Ha érdekelt vagy a témában, érdemes végigolvasni a bejegyzést, vagy megnézni a videót.


Mi a spondylolisthesis?

Az alábbi kép egy egészséges ágyéki csigolyát ábrázol.
A képen látható a csigolya teste, erről ível hátrafelé a csigolyaív, amiről a csigolyákat összekötő ízületek
felszínei, és többek között az a hátsó tövisnyúlvány is leágazik, amit tapizni tudsz magadon.

 

Az alábbi képen pedig egy normálisan felépülő ágyéki gerincet látsz.
A csigolyák kb. egy vonalban helyezkednek el egymáshoz képest.

A spondylolisthesis az az állapot, amikor:

1. a csigolya ívének a hátsó része ( pars) eltörött.
2. és ennek köszönhetően a felső csigolya ( és vele együtt az összes többi ) kissé előre csúszik.

Bár tudom, hogy nagyon rosszul néz ki ezen a képen a dolog – főleg ha először látsz ilyesmit –  de tudod kell,
hogy Magyarországon kb. 330.000 (!) ember él spondylolisthesissel, és legtöbbjük nem is tudja, hogy van neki
– mert számukra teljesen marad. Sportolnak, terhelnek, élik a világukat…

Persze sajnos nem mindig magad tünetmentes…

Te láttad már, hogy

Megújult a Gyógyítsd meg az
ágyéki porckorongsérved oktatócsomag?

Ez A TELJES MEGOLDÁSRENDSZERÜNK ÁGYÉKI (DERÉKTÁJI) PORCKORONGSÉRVESEKNEK

 

Hogyan alakul ki a spondylolisthesis?

 

A spondylolisthesises emberek döntő részének a csigolyaív hátsó része kicsit kevésbé fejlődik erősre
( ez nevezzük spondilolysisnek), aztán egy mechanikai behatás, vagy pusztán a gerinc saját terhelése töri el a csontot és váltja ki a csúszást.

Persze tudjuk tetézni a helyzetet. Tornász kislányok között a csigolyaívszakadás pl. sokkal gyakoribb.
A jelenség megértése érdekében nézzük meg, hogy miért:

Ha elmész egy henteshez, és szerzel egy csigolyát, akkor könnyen ki tudod próbálni, hogy a csigolyák hátsó
nyúlványa és a csigolyatest között van egy kis mozgás – pár fok játék.

(Ez olyan játék, aminek a természetben elég ritkán vannak a csigolyáink kitéve.)

Ha egy 6 éves kislányt a túlbuzgó anyukája elvisz egy túlbuzgó RSG oktatóhoz, ahol
a gerincét nagy mozgástartományon, rendszeresen nagy erővel mozgatnak előre és hátra, akkor
pont azt csináljuk a képen látható csigolyájával, mint kihajtogatott gemkapoccsal, amit mozgatsz oda és
vissza. A fáradásos töréshez nem kell sok… Igy még akár egészségesen kifejlődött csigolya ívet is tönkre lehet
tenni.

( idézem Róbert tanárnőt a középiskolából, amikor a fél osztály mankóval jött haza a sítáborból: a sport egészséges )

Mennyire súlyos probléma egy spondylolisthesis:

  • A teljesen tünetmentes emberek kb. három százalékának van spondylolisthesis-e.
    ( ők általában sosem tudják meg, hogy van nekik )
  • Akinek van csigolyív szakadása, annak az esetek kb. felében okoz tünetet.
  • A tünetet okozó spondylolisthesisek közül 90%-ot a hétköznapi élet átgondolásával és tornával karban lehet tartani.
  • A tünetet okozó csigolyaív szakadások közül 100-ból kevesebb, mint 10 juthat el műtétig.

Szinte hallom a felmerülő kérdésed: ha eltörik egy csigolya íve és az egész gerinc “elindul” a hasüreg felé,
akkor hogyan lehetséges, hogy ez ennyire ritkán okoz tünetet?

Úgy, hogy a gerincünk szerencsére nem csak a csigolyákból áll. 

  • A csigolyák elülső részén húzódik egy extrém erős szalag, ami rögtön ellenáll a csúszásnak.
  • A porckorong külső rostos rétegének a kollagén rostjai milliónyi kis szalagként szintén “fogják” a rendszert.
  • A csigolyák hátsó részén is húzódik egy szalag, ami szintén erős stabilizáló szerepet tölt be….a legszebb, hogy a youtube nagytudású gerincguruinak konkrétan káros nézőpontja ellenére szerencsére
    nem vagyunk Jenga: a gerinc egy rendkívül túlbiztosított szerkezet, és bár a csigolyaívszakadás esetén a stabilitását
    biztosító alkatrészek közül néhány nem fog a rendelkezésünkre állni, de még a továbbra is hadra fogható fenti alkatrészek
    mellett is akad egy erős fegyverünk a gravitációval – ezáltal a csúszás fokozódásával – szemben: az idegrendszerünk.Ez képes olyan finom együttműködéssel összehuzalozni az izmaink munkáját, hogy szintén jelentős terhet vegyen le a
    gerincről. Ezek a tényezők teszik lehetővé, hogy Andre Agassi spondylolisthesissel nyerjen Grand Slam tornát.

Mit jelent a diagnózison a miliméter vagy a grade jelzés?

A spondylolisthesist legjobban RTG-vel lehet diagnosztizálni. Fekve készült MRI-n a csúszás mértéke általában
– terhelés hiányában – nem látható teljes mértékben.

A csúszás mértékét miliméterben vagy a mostanában gyakoribb Meyerding klasszifikáció szerint fokozatokban
( Grade 1 – 5) jelzik. Ennél csigolyát képzeletben 4 negyedre osztják. A grade fokozat azon múlik, hogy melyik negyedben
helyezkedik el a felette lévő csigolya hátsó sarka.

  • grade I: 0-25% -os csúszás
  • grade II: 26-50% – os csúszás
  • grade III: 51-75% – os csúszás
  • grade IV: 76-100% – os csúszás
  • grade V  : >100% – os csúszás

A csúszás mértéke meglepő módon NEM (!) függ össze a fájdalom vagy a tünetek mértékével, azaz jó nagy csúszásod is
lehet bármiféle tünet nélkül, ill. ha van a RTG-den csigolyaív szakadásos csúszás, az még nem biztos, hogy a fájdalmat okát
magyarázza meg, mert fájhat akár valami olyan apróság is, ami nem is látszik a képen.  ( pl. izom vagy lágyrészfájdalom )

( off: pár éve a fizioterápiás social médiában körbement egy MRI felvétel egy Grade V-ös spondyval
rendelkező terhes nőről – az L5-ös csigolyája konkrétan “beesett” az S1 elé – és nem tudott róla, mert
nem volt tünete…)

 

Tulajdonképpen mi fáj a csigolyaív szakadásnál?

 

  • A spondylolisthesissel az a fő probléma, hogy a csigolyák többet tudnak mozogni, mint rendesen.
    Ezek a túlmozgások irritációt okozhatnak a csigolyákat összekötő ízület érzőidegekkel ellátott tokjában.
    Ez ugyanaz a fájdalom, amit a csigolyacsúszás nélküli ember is tapasztalni tud hosszú egy helyben álláskor,
    monoton lassú járáskor, vagy homorításokkor. A spondylolisthesises embernek ezekre nagyobb esélye van.
  • Mivel a porckorongokra nagyobb terhelés és nyíróerő hárul, sokkal könnyebben sérvesedik vagy boltosul ki a
    porckorong. Igy a tipikus – de nem specifikus – csúszásos tünet a porckorong kiboltosulásának a tünetei.
  • Ami konkrétan a csúszás következménye, az a szűkület – a stenosis. Ilyenkor az ember járáskor érzi azt, hogy le kell
    ülnie, előre kell hajolnia. A dolog legsúlyosabb verziója a hol az egyik, hol a másik lábba villanyozó fájdalom.

 

Hogyan tartsd karban ha van ívszakadásod?

 

  • Első körben vigyázz a porckorongjaidra, mert Nálad ezek szalagként is működnek – ráadásul ők az elsők, akiknek a
    degenerációja miatt a tünetek ki tudnak alakulni. Aludj jókat, szokj le a cigiről, és mozogj rendszeresen. ( bizony! 🙂 )
  • Olvasd végig a porckorong.hu porckorongok védelmére vonatkozó blogbejegyzéseit / videóit – ez Neked kb. kötelező olvasmány.
  • Legyél erős! Sokkal jobb, ha az izomzatod viszi el a gravitáció következményeit – de okosan erősítsd meg magad…
  • Ne homoríts és rotálj – ezek fokozhatják a csúszás mértékét. ( a jóga nem a Te mozgásrendszered, ill. csak akkor, ha az oktató kifejezetten ért a gerincproblémák rehabilitációjához – ma amikor minden 2. edző rehabilitációs trénernek hívnak, hasonló esetben én
    akkor lennék nyugodt, ha megbizonyosodnék a kolléga kompetenciájáról mielőbb a gyakorlatait végezni kezdem. )
  • Amikor csak lehet neutrális gerinctartásban hajolj előre.
  • Ha nincs még tüneted, akkor kezdj el NMPT-zni, ha van, akkor keress meg egy ADT-s gyógytornászt.

 

Fogok tudni csigolyaív szakadással normális életet élni?

 

Butaság lenne a neten keresztül, pontos információk nélkül erre a kérdésre választ adni – került aki ezt megteszi, és
a téged és mindent paramétert ismerő orvosodat keresd meg ez ügyben. Általánosságban az
esetek döntő döntő többségében az emberek képesek erre – okosan végzett sporttal, mozgással, terheléssel együtt.
Andre Agassi pl. elég sokáig elteniszezett vele.

 

 

 

 

 

 

 

0 Shares

“Spondylolisthesis – a 3 fő tudnivaló: mit jelent, mennyire súlyos, hogyan gyógyítható?” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Kedves Máté!

    Személyesen érintett vagyok ebben a cikkben.
    Köszönöm!
    42 éves vagyok, 2 évvel ezelőtt kaptam az Mri leletet arról, hogy csigolya elcsúszásom van ívszakadással.
    Panaszaim nem deréktól indultak.

    Azóta fogytam 10 kg, napi szinten tornázom, szó szerint az elmúlt 2 évben.
    De nem olyan mint előtte, vannak még panaszaim amik a hétköznapi életem részei lettek.
    Jó fej a Reumatológusom aki szerint is ez hol rosszabb hol jobban de velem lesz.
    De azért nem bánnám ha újra tünetmentes lenne.
    Gerinc melletti izmok erősítő gyakorlatai gondolom sokat tudnak ebben segíteni, ilyen jellegű gyakorlatok illetve a húzódzkodás mint gyakorlat jó e? mert érzésre ahogy logó helyzetben távolodóak a csigolyáim, jó érzés.

    Üdvözlettel
    Tisztelettel
    Somorjai Tibor

    Válasz
  2. Kedves Máté,
    Hálásan köszönöm az előadást. Sajnos én is azok közé tartozom, akiknek a L4-L5 között elcsúszás, + sérv van.
    Az elcsúszást 9 mm határesetként diagnosztizáltak, ami veleszületett problémából adódott. A kezdeti borzasztó tüneteim a Te általad adott gyakorlatok hatására majdnem tökéletesen rendeződtek.
    Maradt a térdig ható zsibbadás, már rövid állás után is, de nincs fájdalom.
    További gyakorlatokért keresni fogom a a tanítványaidat (esetleg téged is kereshetlek?).
    További jó egészséget, jó munkát, Boldog Új Évet kívánok!
    Zsztsa

    Válasz
  3. Kedves Máté,
    Hálásan köszönöm az előadást. Sajnos én is azok közé tartozom, akiknek a L4-L5 között elcsúszás, + sérv van.
    Az elcsúszást 9 mm határesetként diagnosztizáltak, ami veleszületett problémából adódott. A kezdeti borzasztó tüneteim a Te általad adott gyakorlatok hatására majdnem tökéletesen rendeződtek.
    Maradt a térdig ható zsibbadás, már rövid állás után is, de nincs fájdalom.
    További gyakorlatokért keresni fogom a a tanítványaidat (esetleg téged is kereshetlek?).
    További jó egészséget, jó munkát, Boldog Új Évet kívánok!

    Válasz
  4. Kedves Máté! Ėn sajnos baromi fájdalmakkal küszködöm. 11 hónapja kezdődött, apró kis fájdalmakkal, amik korãbban is voltak.Végig jártam a mindenki által ismert utakat. Háziorvos, reumatológusok, gyógytornász,gyógymasszòr, csontkovács, McKenzie és egyébb ajánlott tornák. Közben, a 100 éve megszokott, rendszeres torna, séta, kerékpár stb. Még mindig tűrhető fájdalommal, műtétet elutasítva/ de az orvosok sem voltak azonos véleményen/ MRI felvétel : pocsék, lestrapált gerinc. Irány: mozgás, mozgás, mozgás. De az állapotom romlott. Közben marékszám fájdalom csillapītó, gyulladãscsökkentő. Mindvégig prõbáltam Máté tanãcsait követni, de ūgy tűnik, megbuktam és a feladásnál tartok. Prof. Dr. B.P.nál tartok. Újabb MRI, ami világosan mutat egy ágyéki, elcsúszott/6 mm/ csigolyát, ami kiszakadt, kifolyt és Ő okozza azokat az iszonyatos , kibírhatatlan fájdalmakat, amikkel várok a jan . 15 re kitűzött műtétre. Minden alkatrészem remekül mozog minden irányban, mindenféle mozgásra képes vagyok, de utána reggelig üvöltök az ágyban. Pihenek, nem hajolok, nem terhelem a fájós részt, nyújtok, mindent betartok és napról napra csúszóm lefelé 11 hónapja. Bocs a hosszú meséért, de teljesen elképedtem és nem tudom, miėrt van ez.?! Köszönöm a meghallgatást! Üdv: Rádóczi Teréz

    Válasz
    • Kedves Teréz!

      Mielőbbi jobbulást és sikeres műtétet kívánok!
      Sok oka lehet annak, hogy nem érkezett meg az elvárt javulást. Néha ez simán strukturális dolog.

      Hasonló esetben általában és elsősorban drukkolni szoktam a jó eredményért, de
      – a többiek okulására is – pár észrevételt szeretnék tenni a leírtakhoz – ezek
      egyben kidomborítják azokat a javaslatokat is, amiket az orvosi tanácsok betartása
      mellett ezen az oldalon tenni szoktam hasonló esetben (is). Az egyik ilyen, hogy
      miután megszületik a pontos diagnózis érdemes az orvosával egyeztetve jellemzően egyetlen – de tényleg
      megbízható mozgásterápiás szakembert találni.

      – Csigolya ívszakadás esetén ( és bármilyen más esetben is) a szinte teljesen laikus – bár neten
      ennek ellenére sokszor népszerű – és vészesen “ingadozó” háttértudású csontkovácsokat úgy kerülném el,
      mint a huzat. Az erőteljes, sokszor bármilyen ésszerű koncepció nélküli ropogtatás a csigolyaívnek és
      a porckorongnak sem biztos, hogy szerencsés vonal.

      – Egy képzett manuálterapeuta ( ők minden esetben orvosok vagy gyógytornászok, akik elvégeztek egy ilyen
      irányú két éves posztgrad. képzést ) szuper fájdalomcsillapító hatást tudnak kifejteni,
      de tartós megoldást a tudomány egyértelmű konszenzusa szerint nem érdemes várni ettől a megközelítéstől.

      – A masszázsra a fájdalomcsillapítást és tartós célokat illetően ugyanez vonatkozik.

      – McKenzie: A McKenzie egy kiváló és mély módszer a degeneratív gerinces tünetek kezelésére,
      de nagyon nem mindegy, hogy aki alkalmazza, kizárólag a homorítások verzióit
      látja-e a módszerben vagy tényleg a páciensre szabja-e a programot. Spondylolishesis
      esetén túlzó a homorítás nem javasolt – az egyénre szabott mozgáskezelés nagyon.

      – A fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő kiváló segítségek lehetnek.

      – Torna: ha több helyen járt, akkor biztos kiderült, hogy akut esetben univerzumnyi
      különbség van torna és torna között. Kevés nagyon pontosan célzott gyakorlat szokott
      lenni a “találó” irány.

      A lényeg:

      Amikor egy érzékeny eü. helyzetben az ember szakiról – szakira jár – és akár több ellentétes előjelű megközelítéssel
      találkozik, akkor sajnos elkerülhetetlenül belefut egy sor bizonytalanságba
      és konfliktusos információba, melyek azért folyamatosan érintik és provokálják a
      fájdalom rengeteg tényezőjét befolyásoló faktort is.

      Egy gerincben régóta jelen lévő elváltozás hirtelen
      megfájdulása ( ha erről van szó) mindig sok faktoros dolog, amit a
      fájdalommal együtt járó feszültség, de akár önmagában a tartós fájdalom
      szervezetre gyakorolt hatása is fokozni tud.

      Mivel egy ilyen kérdés rengeteg összetevőből és változóból áll össze – ( terhelés, mit irritál a
      csúszás, épp hol áll a csúszás talaján kialakul kiboltosulás és esetleg ödéma, milyen
      volt az ember csecsemőkora ( komolyan!), genetika faktorok, receptor érzékenység változása,
      hitek és elvárások az egyes terápiás formákat illetően, gyulladás szintje, szorongás szintje,
      munkahely jellege, alvásminőség, krónikus fájdalom jelenlétének esélye, bizalom a terapeutában,
      stb…stb…stb.. még élőben is nehéz megmondani, hogy mi okozza azt, hogy nem javult a helyzet.

      Ezek azok a “potméterek” melyek együttes állása meghatározza azt, hogy az ember aktuálisan
      hogy van – hogyan javul – javul-e.

      Ezek közül a változók közül sok kontrollálható, sok nem…

      Azt gondolom, hogy az ember akkor javul a legnagyobb hatékonysággal, ha eltalálja azokat a “potmétereket” melyek
      a legnagyobb mértékben határozzák meg az aktuális fájdalmat / problémát,
      ezek közül több kontrollálható, és megfelelő irányba tudja “húzni” őket. Nem titkolom: gerincproblémák
      esetén a kezelések egy részét időhúzásnak, egy részét kiegészítésnek tartom – azt érdemes
      megtalálni, hogy mik a fő pontméterek, és ezek hogyan, milyen módon “igazíthatók” a leghatékonyabban a megfelelő irányba.

      Az is benne van a pakliban, hogy az ember a legjobbat teszi és a legjobb megoldásokkal próbálkozik,
      akkor is a műtét lesz a vége: ritka, de simán benne van
      a pakliban – ilyenkor ez a legjobb megoldás, és ez “húzza a legfontosabb potmétert” stabil
      helyzetbe, és segíthet kijönni az egymásra rosszul ható változók
      lefelé tartó spiráljából.

      Azt gondolom, hogy ha megtalálta az az orvost, akiben megbízik és akit szakmailag és emberileg is
      szimpatikusnak tart, akkor bízza rá magát a szakértelmére, kövesse a tanácsait!

      Tartós és mielőbbi jobbulást kívánok!

      Üdvözlettel:
      Máté

      Válasz
      • Kedves Máté! Köszönöm a nagyon alapos választ! Már én is rájöttem közben, a “ csontkováccsal” hibáztam , aki sport – manuálterapeutãnak hirdette magát. Előtte, Önhöz hasonlóan mindenki tiltotta a csontkovácsolást. Belefutottam a dologba és azóta vannak ezek az iszonyatos fájdalmaim.Meggyőződésem, hogy most megtaláltam az orvosomat, aki, mellesleg a konzervatív kezelėsek híve, pedig nagytudású, tapasztalatú idegsebész/ agy, gerinc meg minden/.Nyújtás, “ kifekvés” de nem elfekvés. Az összes lehetséges konzervatív kezelės után egy újabb, MRI felvételen látszott a kis “ szemét”, a 6 mm – nyire elcsúszott L5 csigolyánál kiboltosult, kiszakadt sérv és egyértelműen látható a gyöki irritãció, ami a fáldalmaimat okozza. Lehet, hogy az általam használt orvosi kifejezések nem helyesek, de gondolom, Ön pontosan ėrti. Műtét: jan.15. Köszönöm, ha szorít ėrtem! Jó egėszséget kívánok!

        Válasz
  5. Előfordul, hogy a bokánál q lábfej elenged és nem emel lépéskor?Egy ismerősöm diagnózisa ez,, és az egyik boka 2 hónapja nem emel lépésnél.Mit tegyen?

    Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .