Porckorongsérv műtét után – lesz-e következő műtét?

Nemrég elkezdett fájni a vakbelem környéke. Pont úgy, pont ott. Eleinte nem mentem el megnézetni, mert sejtettem, hogy ebből műtét is lehet. Helyette csendben elkezdtem aggódni a szokásos dolgok miatt: – mi lesz, ha altatni kell – ez kb. a kizárt dolog kategória nálam, fogok-e tudni sportolni ha túl sokat tökölök, és mégis fel kell vágni + egy sor klasszikus para, ami egy műtétgyanús ember fejében megfordul. 

Aztán tíz év után először csak elmentem az orvoshoz. A kb. két óra váróban töltött idő csodát tett:  majdnem minden fájdalmam elmúlt, de mégis érdemes volt elmenni, mert ért egy nagyon tanulságos élmény: hallgattam, hogy miről beszélnek a betegek. A szerencse az, hogy már teljesen jól voltam, amikor két Hölgy pont arról kezdett el beszélni, hogy a halogatott vakbélműtétnek milyen következményei lehetnek…

Akkor határoztam, hogy arról a témáról, ami a gerincesek közt az orvosi várókban a leggyakrabban előfordul, hamarabb kell írni,mint terveztem:

Igaz-e, hogy az első gerincsérv műtét után jönni fog a többi is?

Az ADT kezeléseken minden porckorongsérv műtét elkerülésén dolgozó ember elmondja, hogy amikor a komoly fájdalmak között a reumatológián/idegsebészeten ül, akkor mindig van ott egy-két betegtárs aki a sokadik műtétjére vár. Ez több, mint nem biztató dolog számukra, pedig a műtét tényleg egy nagyon gyors megoldása lehet a porckorongsérves tüneteknek.

Az aggodalmat az okozza, hogy mikor a reumatológiai váróban beszélgetésbe elegyednek az emberek, mindig előkerül az a tipikus “nagytudású”, aki az elkeseredett hősünket megpróbálja még jobban romokba dönteni, és a következő sorsot vetíti előre:

“1. ha már kijött a sérv, akkor annak úgyis műtét a vége
2.  ha már egy műtét volt, akkor úgyis jön a többi.”
3. ez már sosem lesz az igazi…

Szerintem az átlagnál jóval toleránsabb figura vagyok, de az ilyeneket büntetném. A tapasztalatom az, hogy van egy embertípus, aki egyedül a saját felelősségről nem képes tudomást venni, viszont minden külső körülményt hibáztatni tud a vele törtétekért. Ők azok is, akik a váróban riogatnak, pedig a porckorongsérv – ellentétben a vakbélgyulladással 😛 – az a problémakör, ahol nagyon is rajtad múlik, hogy mi lesz a dolog végeredménye, és ha ne adj isten egyszer megműtöttek, akkor elkerülöd-e, hogy lesz-e következő. Arról, hogy a műtétet hogyan lehet elkerülni, már rengeteg anyag van itt a porckorong.hu-n, de most fókuszáljunk arra, hogy mire érdemes figyelni, ha már túl vagy ezen:  

Hogyan lehet elkerülni egy porckorongsérv műtét után a kiújulást?

Ez a bejegyzés az első műtétet követő újabb gerincműtétek elkerülésére ad egy lényeglátó ütemtervet:

 

Ha odafigyelsz a következő pontokra, akkor nagyon jó esélyed van a további műtétek elkerülésére.

1. Ne hidd, hogy a műtéttel megoldódott a problémád:

A sérv nagyon hosszú  ideig, akár évtizedekig is tünetmentes lehet.
A gerinccsatornában a legtöbb embernél egész sok a hely, a porckorong így jó sokáig boltosulhat befelé anélkül, hogy bármilyen gondot okozna.  Mire előjönnek tünetek, addigra a sok ülés/hajolás/vezetés következtében ezért már nem csak a porckorongod sérült, hanem a stabilizáló szalagrendszer,  és az az ideg-izom rendszer is, melynek a sérves tünetek szempontjából sokkal több szerepe van, mint magának a sérvnek.

A műtétet általában jó pár kör sikertelen műtét nélküli – konzervatív – kezelés előzi meg, így mire a műtét eljön, az embernek már a t%!+ke tele van az egésszel:

• Elege van a fájdalomból,
• a kimaradt a munkából,
• elhanyagolta a háztartást,
• sír a gyerek,

és már azt mondja, hogy minden jobb dolga van, mint a sikertelen kezelésekkel tovább vacakolni.
Ilyenkor a legtöbben már akarják a műtétet.

( Azt legtöbbször nem tudják, hogy az általuk korábban igénybe vett konzervatív kezelések döntő többsége nem nyúl hozzá a probléma valódi fájdalomfüggő tényezőihez, a hetvenes évek már rég túlhaladott tudományos koncepciójára épül, ráadásul a legtöbb kizárólag a tünetekkel vagy a sérv következményeivel foglalkozik, így – érdemi eredmény nélkül – nem meglepő a csalódás és az elkeseredés, de ez most nem ennek a bejegyzésnek a témája… )

A műtét után akár egy csapásra elmúlhat a fájdalom, így az ember csak eleinte fogadkozik….

 

Ezek a fogadalmak általában addig tartanak, amíg az ember nyakába szakad a kieső feladatok tevékenységek sora. Az “emlékeztető” fájdalom hiányában gyorsan visszaül az ember a régi székébe, a görnyedésével továbbra is tolja a porckorongjait a gerinccsatorna felé, az idő telik, és máris jön a tipikus három műtét utáni baj egyike.

1. Új helyen kialakuló sérv:

Mivel a műtét előtti életmód nem csak a műtött porckorongot rombolta,hanem az ágyéki szakasz többi porckorongjára is hatott, lehet, hogy a műtét után továbbra is fellépő azonos erőhatás következtében „célba ér” egy másik porckorong. Ennek semmi köze a műtéthez, sokkal inkább a korábbi, és az egyenletben maradt rossz ülőhelyzethez, tartáshoz, terheléshez. Ha ez az eset alakul ki, az rém kellemetlen, de legtöbbször egyetlen ember felelőssége: a gerinc tulajdonosáé, aki nem változtat az életmódján, ülőhelyzetén, stb…

2. A kiújuló sérv:

Ha a műtét után az ember nem iktatja ki a gerincét nap mint nap érő erőket, akkor a műtét következtében kialakuló hegszövet mellett/alatt/felett könnyebben kialakul egy új sérv, hiszen a megpiszkált rendszer ritkán lesz annyira strapabíró, mint a teljesen gyári alkatrész.  Látni kell: itt sem a sérves tünetet megoldó műtét a hibás, hanem az, hogy továbbra is a rossz erők hatnak. Azok meg a legtöbbször azért hatnak, mert nem figyelsz oda.

 

 

 

 

3. A kisízületi irritáció: 

A porckorong a műtét előtti évek hibás terheléstől – ez döntően a görnyedő munkakörnyezet – nem csak sérvesedik, hanem vizet is veszít, lelapul. Ideális esetben részben a porckorong tartaná távol az egymás felett álló két csigolyákat, de lelapulva azok „összébb csúsznak” ami könnyen vezet a csigolyákat összekötő kis ízület irritációjához.  Ez nem ritka jelenség, kellemetlen fájdalmat okoz egy helyben álláskor, homorításkor, járáskor.

A probléma ezzel a kérdéskörrel az, hogy az, hogy gerinc fáj-e, leginkább az határozza meg, hogy a csigolyákat mozgató, egymástól eltartó, ezzel a porckorongokat és az ízületeket tehermentesítő izmaink hogyan, és milyen sorrendben feszülnek meg. Ezt az idegrendszerünk szabályozza, egy jellemzően gyerekkorban, a mozgásfejlődés és a növekedés közben megtanult minta szerint. A dolognak egyetlen szépséghibája van: ezek közül az izmok közül a legfontosabb nem ér hozzá közvetlenül a csigolyákhoz, hanem egy nagy kötőszövetes lemezen keresztül “húzza” őket azokra a megfelelő helyekre, ahol a porckorong, és az ízület is jól érzi magát.

A kötőszöveti rendszernek ahhoz, hogy ezt a funkcióját el tudja látni, folyamatos mozgásra, húzásokra van szüksége. Ha nincs letapadva, ha jól müködik, akkor tudja ezt a finom “csigolyaelpakoló” funkcióját ellátni. Ha letapad, ha a rostjai “összeragadnak” ( cross link, adhézió) akkor a dolog egyre kevésbé lesz hatékony, ami a gerinc komoly működési zavarát okozhatja.

A műtét pont ennek a kötőszövetes lemeznek az átmetszésével kezdődik, ami egy kevésbé rugalmas heggel gyógyul, így a műtét után szinte biztosra vehető, hogy a gerinc stabilitása gyengül, és kitettebb lesz a szegmentális instabilitás kérdéskörének. A dolog rehabilitációja így elengedhetetlen, és mozgásterápiás szempontból jóval nehezebb ügy, mint egy porckorongsérv ( műtét nélküli) kezelése. Ezért érdemes megfontolni, amikor a gyors megoldásnak TŰNŐ műtétet fontolgatjuk, amikor az még nem “kötelező”.

És a lényeg:

Nézzük meg, hogyan lehet tenni ezek ellen a problémák ellen.

1. Az új  – másik szegmentben lévő –   porckorongsérv kialakulásának megelőzése:

Ennek érdekében a következőt kell tenni:
– ne tartozz a felelőtlen 80%- ba, hanem a műtét után komolyan kapj észbe és lásd be:  ha ugyanúgy éled/ülöd az életed, akkor szinte garantáltan számíthatsz a további sérvek kialakulása is.

– Ennek elkerülése érdekében semmi más dolgod nincs, mint maximálisan betartani a porckorong.hu-n leírt ülési elvek szabályait. Ha megszünteted az okot, akkor megszűnik a kóros terhelés egy része, és ezzel már rengeteget tettél az ügy érdekében.  

– Ennek a részletes módját és hogyanját megtalálod az ingyenes email tanfolyamban.
( ha még nem iratkoztál fel rá, mindenképp tedd meg – itt nem bombázunk marketingbaromságokkal, hanem szín tiszta praktikus tudást kapsz. A videó 4 részből áll, összesen több, mint fél óra, de szánd rá az időt, mert rengeteget ad)

– Ha már műtöttek, akkor az itt olvasottak betartása véleményem szerint nem annyira választandó opció számodra, sokkal inkább SZABÁLY! Hogy mi történhet, ha mégsem figyel erre az ember: hallgasd meg a reumatológia várójában a kiújulásokkal riogató emberek történeteit. Szerencsére ők kizárólag erről a kellemetlenebb esetről mesélnek. 🙂

2. Az műtöttel azonos magasságban kialakuló sérv megelőzése:

A teendő azonos, mint a fenti esetben! Egy percig ne hidd, hogy ha „ráküldöd” a már műtött porckorongra pont ugyanazt a külpontos nyomást és az előre helyezett fej nagy súlyát, akkor az nem fog újra sérülni.  A pszichológiának van egy wishful thinking elnevezése, ami a csodaváró gondolkodásra utal. Leegyszerűsítjük az életet, és várjuk, hogy majd minden magától jó lesz. Viszont a fizika törvényei könyörtelenek: ha az erő ugyanaz, a rendszer pedig picit gyengébb, akkor ha nem változtatsz, akkor jó eséllyel sérülni fog.

A teendőd ennek az elkerülésére ugyanaz, amit a fenti esetnél írtam: az ülés szabályainak a maradéktalan és kötelező jellegű betartása. Erről az ingyenes email tanfolyamban és a tudástárban találsz részletes – és nagyon betartani javasolt információt.

A másik fontos pont a gerinc stabilitásért felelős fűző működésének a visszaállítása.

 

Ez a témakör egy elég nagy művészet, rengeteget fejlődött a tudomány ebben a kérdésben, így ha már túl vagy a rehabon, és eljött az idő, hogy szabadon mozoghatsz a műtét után, akkor egy NMPT instruktor órájának a meglátogatását javaslom. Az óra nem gyógytorna, hanem vagány edzők által tartott “sportos” gyakorlás, aminek viszont egyetlen célja van: visszaállítani azt a fűzőműködést, ami leveszi a porckorongokról a terhet. Ez, és a jó ergonómia kialakítása nagyon erős kombó.

 

3. A porckorong lelapulásából származó  fájdalmak elkerülése:

Ennek a megelőzése egy picit nehezebb ügy, de szerencsére legtöbbször még műtét után is megoldható. A lelapuló porckorong miatt közelebb kerülő kisízület irriációja ott helyben derékban, esetleg onnan picit felfelé a következményesen megfeszülő izomfeszültség formájában, és néha lefelé sugárzó izomfeszülésekkel fájdalmakkal ad tünetet. A szegmentális instabilitás álláskor derékfájást, leülési, “kiroppantási igényt” okoz.

Ennek elkerülésére jók lehetnek a következő eszközök:

– a környék anyagcseréjét feljavító sportok gyakorlása – túrázás egyenetlen talajon, úszás, labdajátékok, torna, aerobic/fitness, pilates, egyenetlen talajon laza kocogás stb… Különösen fontos a gerinc kis rotátorainak a megerősítése. ( multifidus csoport – a tünetek döntően a meglétükön v. nemlétükön múlnak)

-A gerinc rendszeresen nyújtása: nyújtózkodások reggel – este, munka után. (Erre egy gyakorlatot találsz az ingyenes tanfolyamban, és a gerincsérv megelőző torna videónkban. A célja egy transversus abdominis nevű izom aktiválása, ami a gerinc egyik fő stabilizátora, ami lelapult porckorong esetén is képes stabilitást adni)

– A legcélszerűbb eszköze a megelőzésnek az NMPT, ami pont azoknak a fűzőknek az aktiválásáról szól, ami leveszi a terhet a porckorongról, és elejét veszi az instabilitásnak.

– és ez esetben is hatványozottan oda kell figyelni az ülés szabályaira, mert ezzel vesszük elejét a további lelapulásnak. (degeneráció)

Kiújulás más gerincszakaszokon: 

A gerinc egy egység, aminek a részei számos módon hatnak egymásra. Ha az egyik szakaszon sérv alakult ki, akkor szinte kizártnak tartható, hogy a többi szakasz működése megfelelő. Ha a derekunk évekig nem állt jó helyzetben, mert pl. nem tartotta már a stabilizáló izomfűző, akkor szinte biztos, hogy a nyaki gerinc tartása is rossz. Ilyenkor az ágyéki gerincműtét természetesen nem javítja ki a nyak tartását, így idővel jelentkezhetnek tünetek. Ezért gyakori a “vándorfájdalom”. Érdemes egyszer rászánni az időt a test teljes balanszolására, a tartáshibák és mozgásminták korrekciójára.

Erre leginkább az NMPT ( natural movement pattern training) -t javaslom. A rendszer lényege azokat a mintákat visszakapcsolni, melyek a macskádnál – kutyádnál szépen működnek: ahol az izomfűző támogatja meg a gerincet. Ezt az ülő munka során elveszítjük, a tartásunk átalakul, és egy idő után a gerinc porckorongjain és szalagjain fogunk lógni. Ez a melegágya rengeteg degeneratív gerincbetegségek. Az NMPT instruktorok nem gyógyítanak, így már a műtéti rehab után érdemes megkeresni őket. A dolguk az, hogy visszaállítsák a gerinced természetes működését, és ezzel megelőzzenek rengeteg kiújulást, problémát, túlterhelést. Talán a legérdemesebb dolog rászánni a rendszer megtanulására pár hónapot.

Összefoglalva:

A sérv nagyon sokáig tünetmentes, fájni legtöbbször csak előre haladottabb állapotban fáj. A műtét az ideggyök sérv általi nyomásának felszabadításának eszköze. A legtöbb esetben hibátlan megoldása a kérdésnek, de tudni kell, hogy a teljes probléma nem lesz megoldva vele!

A műtét megoldja a gyöki nyomást, de ha utána pont ugyanúgy, pont ugyanaz a terelés hárul a kérdéses területre, akkor előfordulhat, hogy:

a.) az a porckorong is gyököt fog érni, ami a műtét előtt még nem adott tüneteket.
b.) egy picit sérülékenyebb lehet a műtött porckorong, így ha ész nélkül ráborítjuk ugyanazt a terhelést, akkor a műtéti terület alatt/felett/mellett könnyebben sérvesedik.

A megoldás tehát az, hogy műtét után nagyon oda kell figyelni az ergonómiai szabályokra, és – ez a nagy titok – be is kell tartani őket.
A dolog másik része, hogy vissza kell állítani azt a mozgásmintát, ami tehermentesíti a porckorongokat. ( NMPT) Innentől kezdve nem fognak olyan erők fellépni, melyek a porckorongot a gerinccsatorna felé tolják. Azoknak az embereknek, akik erre odafigyelnek, jellemzően egészséges is szokott maradni a gerince  – műtét után is.

Végül egy sztori, csak a jó példa kedvéért:

Egy ismerősöm egy pocakos, negyvenes ember volt. Elkényelmesedett életet élt, majd hirtelen meg kellett műteni egy nyaki gerincsérvvel. Borzalmas fájdalmai voltak, így pár csigolyáját összelemezelték, ami azonnal elmulasztotta a fájdalmait. Ettől pont úgy elkezdte elengedni magát a műtét után, mint a legtöbb sérves ember, de “szerencsére” pár héttel a műtét után egy rossz mozdulat miatt becsípődött az egyik nyaki kisízülete, amitől érthető mód rendkívül megijedt: azt hitte a sérve újult ki.

• Onnantól odafigyelt: elkezdett odafigyelni az ergonómiára, és már be nem ülne az autójába deréktámasz nélkül.
  (egy idő után a nem túl jó ülésű autóját is lecserélte)
• Elkezdett erősen NMPT-zni, és kijavította a tartását
• Aztán elkezdett sportolni. Először csak lightosan, majd megcélozta a hasának a leadását.
• Aztán ráérzett a dolog ízére, és látványosan leadott húsz-huszonöt kilót.
• Aztán negyven éves kora után újra kezdte a kedvenc – már elfelejtett – kamaszkori sportját.Hogy mi az, azt nem szeretném elmondani, mert hamarosan indul a sportág ez évi senior világbajnokságon, és ha megnyeri – akkor felismerhetővé válik..

  Ő a tökéletes példa, hogy ezt lehet így is! 😉
  Ő biztosan nem fog riogatni senkit a reuma várótermeiben….