Talán emlékszel Péterre, aki tavaly egy nagyon csúnya kiszakadt sérv miatt vált szinte mozgásképtelenné.
Az MRI felvételét látva rögtön műteni akarták, de mivel nem volt azonnali műtéti indikáció – vizelettartási zavar, bénulás, tolerálhatatlan fájdalom – kért egy kis időt az idegsebésztől, és pár tiszteletkör után elment egy ADT-s kollégához.
A sztorit Péter és az orvosa – Kolonics doktor itt mesélték el:
Hasonló eseteket a kollégáimmal nap mint nap látunk..
Ami viszont csavar a történetben, hogy Gábor a videó végén megígérte,
hogy majd beszámol, ha Péter levizsgázik a második fekete övére Kyokushin karatéból…
A gimnáziumi matek előkészítőnkön a tanár bedobott egy versenyt:
Egy kört kellett meghatározott számú vonallal meghatározott számú részre osztani.
A vetélkedés azzal kezdődött, hogy először egy vonallal ketté…
Természetesen mindenkinek azonnal sikerült a dolog.
Aztán jöttek az egyre bonyolultabb és bonyolultabb feladványok.
Az egész időre ment.
Aki először megoldotta a problémát, annak fel kellett tennie a kezét.
A tizedik feladat már annyira összetett volt, hogy hasítani kellett fejben… Egyre több idő telt el a feladat kiadása, és a megoldás első kézfeltartása között.
Teljesen eluralkodott rajtunk a versenyszellem.
Szinte érezni lehetett annak a feszültségét a teremben, ahogy egyre gyorsabban és olajozottabban forogtak a fogaskerekeink.
Frappánsabbnál frappánsabb megoldások születtek az egyre bonyolultabb és bonyolultabb kérdésekre,
és közben szinte lubickoltunk a szemüveges geek-ek sikerélményében:
“mi még a legbonyolultabb feladatot is meg tudjuk oldani.”
Egészen az utolsó feladatig…
Ez egy “különösen nehéz feladat” volt, ami a tanár külön nekünk, az “okos” csoportnak talált ki. A feladat ennyi volt: osszátok három vonallal három részre…
… az egész annyira tanulságosnak bizonyult, hogy máig emlékszem rá…
Dávidné Carutasu Gabriella DSGM szakgyógytornász és Bene-ADT terapeuta vagyok.
Fiatal korom óta a gerincem egy Scheuermann-betegség következményeit viseli, de ez minimálisan sem gátolt meg abban, hogy aktívan Taekwondózzak. Valószínűleg a sportnak köszönhető, hogy a Scheuermann ellenére is hosszú ideig egyensúlyban tudtam tartani a gerincem általános állapotát.
Két éve viszont egyre jobban kezdett fájni a hátam és a derekam, a lumbális szakaszomon pedig megjelentek a szegmentális instabilitás tipikus jelei.
Nem tudtam kiegyenesedni,
a hasizmaim befeszültek,
és a csípőm mozgástartománya is beszűkült.
Ennek eredményeként az edzéseimen nem tudtam úgy bemutatni a gyakorlatokat, ahogy kellett volna. Aztán egy nap arra ébredtem, hogy zsibbadt a bal lábam, a vádlimban nem volt erő, gyakorlatilag nem tudtam járni.
Beindult a szokásos protokoll / gyógyszer, torna, pihenés/. De sajnos változás hetek alatt sem következett be.
A gyógytornász – fizioterapeuta barátnőm egy gerincsérv témájú információkutatás közben talált rá Bene Máté gerinc.hu oldalára. Az autodekompressziós módszer számunkra új szemléletet, lehetőséget kínált, ráadásul az első képzés is pont akkor indult. Rögtön jelentkeztünk…
Gerincpanaszok esetén természetesen első választásnak a célzott gyógytornát ajánlom, ezek közül is az autodekompressziós (ADT) terápiát. Ettől függetlenül előfordul, hogy a fájdalom csillapítására is szükség lehet.
Ebben a cikkben a legenyhébbtől a legerősebb gyógyszerek lehetőségein és lehetséges mellékhatásain megyünk végig.