A nárcisztikus ember párjának gerincsérve – amikor a kapcsolatod terhe okozza a gerincbetegséget…

Régebben a rendelőmben előfordultak rugalmasabb napok, amikor megengedhettem magamnak, hogy kicsit többet beszélgessünk a páciensekkel. Ilyenkor sokszor kiderült, hogy a gerincprobléma egy hosszabb történet része.  De előfordult rohanósabb napokon olyan is, amikor a páciensnek meg sem kellett szólalnia, mert a sztori szinte megmutatta saját magát. ( pl. azzal, hogy a negyven felé közeledő férfibeteget az anyukája kísérte el, mondta el helyette a tüneteket, stb… )  Néhány élethelyzet hamarosan elkezdett nagyon hasonlítani egymásra, így egy idő után már lehetetlen volt nem felismerni a visszatérő mintákat…

A nárcisztikus ember társának lassan, de (szinte) biztosan kialakuló gerincproblémája pont olyan tipikus,  és pont olyan tipikusan izgalmas téma, mint tavaly “Anyuci pici fiának a gerincbetegsége” volt, és mivel az anyaggyűjtés közben úgy vettem észre, hogy legtöbb történetben “annak a sz%mét nárcisztikus pasinak” a működését ekézik, ezért – némi fricskaként – most egy nárcisztikus nő párjának a nézőpontjából rakom össze az elég tanulságos sztorit, de természetesen Ádám és Éva neve igény / tetszés szerint felcserélhető.

A bejegyzés nem ítélkezik, hanem egyoldalúan, a nyakfájós ember szemszögéből írja le azt, mit okozhat a gerincben az a krónikus stressz, ami abból származik, ha valaki nem képes objektíven látni és kezelni egy tartósan fennálló élethelyzetet.

Ádám magas, jóképű fiatalember volt, aki enyhén csapott tartással, a klasszikus nyaki szegmentális instabilitás tüneteivel érkezik a rendelőbe:

• Bár még csak harmincnégy éves, reggelente alig bírja megmozdítani a fejét.
• Ilyenkor a karjai sokszor zsibbadnak, de ha „bejáratja” a nyakát, elmúlnak a tünetei.
• “Be kell állítania a fejét” ülés közben, mert sokáig „egy irányba” nézni komoly fájdalmat okoz a nyakában.
• Sport során sokszor becsípődik/meghúzódik a nyaka. Ilyenkor három napig az egyik irányba nem hajlik és forog a feje.
  
  Sokáig azt hitte, hogy porckorongsérve van, de amikor az egyre sikeresebb üzletember készít egy maszek MR-t, egy minimális porckorong lelapuláson kívül konkrétan nem látni semmi veszélyeset…
  ( ennyi elváltozása pedig 25 felett kb. már mindenkinek van)

De akkor mi ( vagy ki)  okozza a tüneteket?

 

Ádám három éve ismerkedett meg Évával. Éva sikeres, kifinomultan csinos üzletasszony, aki elegáns ruhákban, trendi autóval jár és csupa hasonló ismerőse van. Kamaszkorától rajongnak érte a férfiak, de a maga kellemes stílusával jó érzékkel eszi meg reggelire a próbálkozókat, ezért amikor találkoznak Ádámmal, egy ideje már nincs rendes kapcsolata. Természetesen Ádámot – mint bárki mást –  hamar beszippantja a lány fénye. Ádám bár kellően tudja magáról, hogy meggyőző eséllyel szedhet össze nagyjából bárkit, ennek ellenére ő sokkal inkább szeretne egyetlen „minőségi” nővel élni, akivel demokratikusan odafigyelnek egymásra, aztán idővel családot alapíthat…

…és Éva megdöbbentően pont olyannak tűnik, akit keres: nem adja magát annyira visszataszítóan olcsón, mint Ádám szokásos rajongótábora, hasonló értékek szerint él mint ő, nem kell állandóan fogni a kezét, igényes a megjelenése, és még intelligens is…

 

A nárcisztikus emberek érzékenyek és zseniális színészek, ami nagyon jól szolgálja őket egy kapcsolat elején.
Pillanatok alatt éreznek rá, hogy a potenciális partner mit keres a másikban,
és ezt pontosan prezentálva seperc alatt érik el, amit akarnak.

 

Az pedig, hogy Ádámra más nők is hajtanak, hogy elvárásai vannak, valamilyen szinten kihívást jelent Évának is, ezért szép lassan őt is érdekelni kezdi a fiú.

A nárcisztikus emberek vonzalma nem kvalitásokra, karakterisztikus vonásokra,
egyéniségre, hanem a nagybetűs kihívásra indul be.

Ha úgy érzi, hogy valakitől nem kapja meg a figyelmet, akkor addig megy,
amíg ezt meg nem szerzi. Ha pl. fel akarod kelteni egy nárcisztikus figyelmét, csak felejtsd el a nevét,
kezdj el őt ignorálva beszélni a barátnőjéhez, és egy perc alatt fog mindent elkövetni, hogy felhívja magára a figyelmedet
– bár jobban jársz, ha nem provokálod ilyen hülyeségekkel a sorsot, mert ha egyszer a fejébe vesz valamit,
azt meg is szerzi, és az hosszú távon nagyon nem lesz jó neked. 🙂

 

A gerinc szempontjából egyelőre irrelevánsnak tűnő történet itt véget is érhetne azzal, hogy hőseink ellovagolnak a naplementében és boldogan élnek, amíg meg nem halnak, de a történet természetesen csak most kezdődik…

 

…és vezet el Ádám egyre súlyosabb tüneteiig?

 

A nárcisztikus személyiség jellemzői:

Nárcisztikus embernek azt tartjuk, akit nem a harmónia, hanem elsősorban az egó és a győzelem igénye vezérel. Alapértelmezetten többnek tartja magát másoknál, így annak érdekében, hogy ezt az énképet tartani tudja, kényszeresen jól kell kinéznie, mind fizikailag, mint az életben “úgy egyáltalán”.

Mivel a sokszor kedvesnek tűnő látszatmáz alatt mindenkinél fontosabbnak tartja a saját érdekeit és igényeit, főképp erőforrásnak használja az embereket. Érdekből – meglehetősen hatékonyan – barátkozik, kifinomultan manipulatív, mindenki előtt népszerű hatalmas színész, és bárkivel elhitet bármit, de akár annak az ellentétét is.  

Sokáig azt gondolták, hogy nárcisztikus tulajdonságokkal főleg férfiak rendelkeznek, de már kiderült, hogy kb. azonos arányban vannak jelen a nemek között. A különbség egyszerűen annyi, hogy a női nárcisztikusok sokkal tehetségesebbek, ezért ritkábban villan ki a fogul fehérje, és prédáik is sokkal ritkábban kerülnek elő…

 

 

A báránybőrbe bújt farkaslány elegáns áldozatai:

A másik ok, amiért sokáig nem került nyilvánosságra, hogy mennyi férfi szenved egy nárcisztikus nő társaként, az az, hogy amíg egy nárcisztikus férfi szimplán profi manipulátor, addig a nárcisztikus nő a manipuláció nyolcadik danos Yoda mestere.

Bárkivel elhitetik, hogy ők igazából tündéri, érzékeny pillangók, így legtöbbször az ismerősök és a családtagok – az ilyen téren átverhetetlen anyukát kivéve 🙂 – néha még Ádámé is egy idő után a férfi működését fogják problémásnak tartani. 

 

De térjünk vissza Ádám nyakához:

 

Ádám lelkesen megy bele a kapcsolatba, és a nő eleinte igen korrektnek látszó borítóképe miatt viszonylag későn veszi észre, hogy nem kevés piszok is van a palacsintatésztában. Amikor a kapcsolatuk első időszakban Éva fixrajongói minden másnap megjelennek az életükben, akkor még erőteljesen lép, és Éva pár felháborodottságot színlelő tesztkör után – vajon mennyire gondolja komolyan Ádám a kereteit – még  ímmel – ámmal leépíti (az akkor már kevesebb erőforrást szállító???) lovagokat, de természetesen a problémák itt nem érnek véget…

 

 

A nárcisztikus nő függ a figyelemtől:

 

Amikor baráti társaságban rendre kacérabban áll hozza a férfiakhoz, mint illene, Ádám a korábbi balhék miatt eleinte nem szól egy szót sem. Úgy van vele, hogy egyrészt volt már elég feszültség köztük, másrészt tisztában van a saját húspiaci értékével, így nem aggódik túlzottan.  Aztán – amikor már kezd kellemetlenül méltatlanná válni a jelenség –  elkezdi egyértelműbben szóvá tenni a helyzeteket…

 

Gaslighting: az agymosás művészete…

 

Természetesen azonnal Ádám lesz a hülye…

Mivel a nárcisztikus ember kiszáradna a minden irányból felé áradó figyelem nélkül, magát pedig gyárilag tartja hibátlannak, Éva inkább visszakézből megkérdőjelezi Ádám érveit, viselkedését, gondolatait és mindenek előtt a józan ítélőképességét.
Ádám viszont olyan férfiként, aki azon szocializálódott, hogy érvekre érvekkel válaszol, rendesen és rendszeresen belecsúszik az órákon át tartó, értelmetlenségbe terelt vitába, ami már sokkal inkább róla, az ő viselkedéséről szól, és sokkal inkább kérdőjelezi meg az ő működését…

• Pillanatokon belül azonos súlycsoportúvá válik a nő méltatlan magatartása Ádám kolleganőjének egyetlen fb like-jával, egy térfélre kerülnek a napi szinten előkerülő rajongók Ádám egy régi barátnőjével – akivel fél évente váltanak egy ismerősi „mi van veled” levelet – és így tovább végeláthatatlanul…

Ádám – mint a legtöbb értelmes férfi  –    tapasztalatlan meglátni azt, hogy mi zajlik valójában. Nem veszi észre, hogy Éva milyen profizmussal hitelteleníti el a gondolatait, ignorálja csípőből az érzéseit, söpri félre igényeit, és éri el, hogy egy idő után a saját – egykor szilárd – valóságában kezdjen el kételkedni.

A férfi egyre többször kimerült az órákon át tartó viták után, amibe másnap mindig látja, hogy teljesen feleslegesen ment bele. Kevesebb ideje és ereje marad a cégére, családjára, egyre többször kell rápihennie a legalapvetőbb dolgokra is, de a barátok előtt egy szót sem szól. Végül is mit mondana? Mentálisan hülyét csinál belőle az asszony?

 

Pedig ez még mindig nem a történet vége…

 

 

 

A nárcisztikusok csodafegyvere: gaslighting:

 

Gaslighting-nak ( gázgyújtás) nevezzük azt az erő sötét oldalához tartozó kommunikácós stratégiát, amikor annak érdekében, hogy több hatalomra tegyünk szert, módszeresen megkérdőjelezzük a másik valóságát. A taktika nagyon erős manipulációs módszer, ezért használják rendszeresen nárcisztikus személyiségek, diktátorok, erőszaktevők.

 

A folyamat lassan zajlik és érik be, ezért az áldozat sokszor észre sem veszi, mennyire erősen mossák az agyát.A gasligtingra nagyon jó példa Ingrid Bergman azonos című filmje, mely tökéletesen mutatja be a folyamat toxikus voltát.

 

Mindennapi drámák és manipulációk:

 

Ádám emberből van, ezért csak záros ideig tud felnőtt módon, az egója közbeszólása nélkül reagálni a nárcisztikus párja megnyilvánulásaira. Egy férfiember alapértelmezetten nem rinyálhat minden apróság miatt, ezért egyre gyakoribb, hogy Éva egyetlen, önmagában ártatlan apróságnak számító rossz húzására a sok cipelt tüskéért egyben lő vissza… Ezek a kívülről irracionálisnak tűnő kirohanások újabb munícióként szolgálnak a mindenki előtt tündérien viselkedő, mindenki szemében cuki nőként megnyilvánuló Éva kezében. Igy még jobban rá lehet nyomni Ádám homlokára az “ezzel a pasival baj van” post itet.

Ádám ahogy egyre több időt, energiát, érzelmet feccöl a kapcsolatba, úgy engedi el azt egyre nehezebben, és kötődik egyre több szállal az egyre több drámát felmutató, a húzd meg – ereszd meg játékot mesterien játszó nőhöz, aki napról – napra pontosabban tudja, hogy hová kell célozni:

 

• Éva pontosan tudja, mikor kell egy üzenetre kicsit később válaszolni, hogy Ádám még pont ne szóljon egy szót sem, de kicsit már rosszul érezze magát.
• Pontosan tudja, hogy mikor és mennyit kell rendelkezésre állnia és figyelnie, hogy Ádám sose érezhesse magát a kapcsolaton belül túl fontosnak…
• Egyre többször hozza Ádámot kellemetlen helyzetbe, aki eleinte még jobban, később már egyre rosszabbul kezeli az egyre jobban tétemelt helyzeteket.
  

Ilyen, és hasonló játékok egész sorával építgeti Éva a hatalmát

 

Közben persze a külvilágban bármikor előadja a dívát amikor „üzletileg” ez előnyös, bárhol előadja a “tündércuki” lányt, amikor szimpátiára van szükség, és se’perc alatt éri el, hogy bárki az eszköze legyen. Az senkinek nem tűnik fel, hogy miközben Ádám nélkül a sarki boltig nem mer elvezetni, a barátnőivel rendszeresen napokra elutazik valahová.

 

A nárcisztikusok kezdő párjainak eleinte fogalma nincs, hogy az emberük azonnal stratégiai visszavonulót fúj, ha azon veszi észre magát, hogy kötődni kezd.
Bár ez elsősorban férfijellegzetesség, de a nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő nőnek sem sűrűn derogál ilyenkor a háttérben gyorsan keresni egy (inkább egy pár 🙂 )  „bépasit”, annak érdekében, hogy bebizonyítsa magának, hogy igazából nem is függ annyira. Erre persze a nárcisztikus figura párja legtöbbször a kiváló színészi képességek miatt sosem jön rá. Az leleplező információk jellemzően csak jóval a későbbi szakítás után, a jó szándékú közös ismerősökön keresztül érkeznek meg, és segítik az ébredést.

 

 

 

Extrém figyelemigény:

 

Éva figyelemigénye a kapcsolat elmérgesedésével párhuzamosan mintha még nőne is. Sosem megy le smink nélkül még a sarki boltba sem, és nem érzi jól magát akkor sem, ha Ádám megjelenése épp nem kifogástalan. Ha pedig a férfi nagy néha nem figyel 110%-osan oda rá – ez amúgy ebben a felállásban ritka eset – akkor jelenetet rendez, gyenge pontokra lőtt, vagy teremt megalázó helyzetet…

 

Ádám lassan belátja, hogy a Évának főképp egy báb kell, akivel bár villogni lehet, de ezen kívül nem zavar túl sok vizet a nő egyéb irányú “villogásigényeinek” kielégítése közben. Ádámnak egyre gyakrabban tűnik fel az is, hogy amikor Évának számára irreleváns emberek előtt kell megnyilvánulnia, akkor probléma nélkül vág be bárki elé, kerül bármilyen sor elejére, félresöpörve mindent és mindenkit maga elől…

 

Többek közt Ádámot is, aki egyre többször vette észre magán, hogy a kettőjük csomagjait egyszerre cipelve lohol utána.

Bár kicsit megtöri a bejegyzés folyamát, ezen a ponton nem tudom nem leírni, hogy Éva nem egy szemétláda, és nem is velejéig gonosz ember, hanem talán a történet legnagyobb áldozata. A nárcisztikus személyiségzavarban szenvedőket általában kisgyermek korukban éri egy komoly sérülés, mely az egészséges énképük kialakulását gátolja meg. Sokszor nem várt gyermekek, éreztetik velük, hogy nincs rájuk szükség, és ezt az ebből eredő szégyen és alkalmatlanságérzetet csak úgy tudják túlélni, hogy átállnak az egyenlet másik oldalára.

 

Míg egy nárcisztikus figura párja kiléphet a kapcsolatból és a későbbiekben normális életet élhet, addig neki élete végéig a saját fejében kell maradnia. Sosem engedheti meg magának, hogy gyenge legyen, sosem képes kötődni, őszinte intimitás érezni, egyenrangú kapcsolatot kialakítani. A sokak által irigyelt mankók ( a menő társaság, a közönség, a csúcssmink, menő autók, dizájnruhák) számára nem élvezeti források, hanem alapvető létszükségletek, melyek nélkül alkalmatlannak érezné magát.

 

Sok nárcisztikus színész – jellemző foglalkozás ebben a személyiségzavarban szenvedők között –  pl. baleseteket, rendőrségi ügyeket is képes generálni csak azért, hogy róluk legyen szó – mert a mindennapi betevő figyelemadag nélkül elszáradnának. Ergo látni kell, hogy alapvetően ők a legnagyobb áldozatai a történetnek, amire a szubjektív véleményem szerint a felnőttkorban már nincs tartós megoldás. Annyira az arcukra ragadt a maszk, amit anno felvettek, hogy már képtelenek észrevenni is azt.

 

Ádám töketlen papucs, vagy gyenge bétahím lenne?

 

Korántsem. Ádám abszolút nem hülye, nem is gyenge, szimplán rutintalan. A korábbi kapcsolataiban nem háborúkban edződött – így nincs sok esélye Éva jól kigyakorolt játékait elkerülni. Ahogy egyre jobban látja, hogy mi folyik, egyre többször merül fel benne, hogy ki kellene lépnie a kapcsolatból, de ilyenkor Éva mindig jó érzékkel beszoftosul, érvel vagy könyörög, esetleg hozta azt a minőséget, amit a barátok és a kollégák előtt is tökéletesen ad elő.

Ádám rutintalansága főképp abban nyilvánul meg, hogy ilyenkor mindig reménykedni kezd a helyzet jobbra fordulásában,  de ahogy a fenti jelenségek ciklikussá válnak, úgy csökkent a hite az Évával való értelmes jövőt illetően. Ahogy telik az idő, egyre jobban küzd benne a tapasztalat, a nő korábbi viselkedésének a nyomai, és a normális élet igénye. Elege lesz abból, hogy a facebooklakó baráti kör előtt felszín-álompárcsillogjon, hogy folyamatosan romlik a munkahelyi teljesítménye, hogy az energiájának a döntő részét a nővel szinte csatolt file-ként együtt járó konstans idegfeszültség köti le.

 

Mindezek figyelembevételével egyre tisztábban látta: mennie kell –
– viszont egyre fogyott hozzá az ereje…

 

Itt kezdenek el súlyosbodni Ádám korábbi nyakfájásai…

 

 

Krónikus stressz vs. gagyiezotéria:

 

Kevesen tudják, hogy a Selye-féle “üss vagy fuss” néven közismert stresszreakció nem csak az endokrin rendszerre, hanem a mozgásszervrendszerre is hat. Régebben, amikor még nem voltak a tudományos kutatásoknak ennyire erősen meghatározott etikai protokolljai,  akkor végeztek egy izgalmas kísérletet:

Kiskatonákat hívtak be az elöljáróik szobájába, majd a hátuk mögött váratlanul elsütöttek egy fegyvert, és a hatást oldalról filmre vették. A katonák a következő helyzetet vették fel:

Akut stressz hatására a mozgásrendszer felkészül a harcra vagy a menekülésre:

 

• Először a fej, az arc, a szem izmai feszülnek meg. A pozíció evolúciós eredetű: úgy védi meg a belső szerveket és a nagy ereket, hogy a fej előre néz, és a szem továbbra is látni tudja a környezetet.

Amíg ez a reakció egy harccal vagy futással gyors feloldásra kerül, addig nincs káros következménye, azonban ha a stresszor tartósan éri a szervezetet, akkor a hatása a tartásban, a szervezetben marad.

• A fej tartósan előre helyeződik, a csigolyák elmozdulnak, és az izmok az előre helyeződő fej relatív növekvő súlya miatt hatványozott munkát kénytelenek végezni.
• Ez önmagában is fájdalmat okozhat a miofasciális rendszerben, ill. a tapadási helyek csonthártyáján, de idővel összehúzza a csigolyák közti kisízületeket, melyek gyulladása vagy irritációja a köztük kilépő ideggyök érintettségét válthatja ki. Az ilyen jellegű gyulladás pontosan utánozhatja a sérves tüneteket –  pszeudoradikuláris tünet – sérves fájdalom sérv nélkül – és igen gyakori oka a fiatalkori nem specifikus mozgásszervi tüneteknek.

A legszebb a dologban, hogy amíg a gagyiezotéria „ha szemellenzős vagy, akkor nem fogod tudni forgatni a fejed” típusú szimbolikus tünetképzés-elméletét eddig konkrétan semmilyen tudományos vizsgálat nem igazolta, addig az teljesen egyértelmű, hogy ha egy lágyrész, pl. szalag, izom vagy kötőszövet eredése és tapadása túl közel van egymáshoz, akkor az megrövidül, tartósan módosítva ezzel mind tartást, majd a mozgásmintát – ez pedig eleinte a tünetek, majd később a mozgásszervi degenerációk közismert melegágya.

 

A krónikus stressz tartós változást okoz a tartásban és a mozgásmintákban:

• 

Így lesz a stressz és lelki eredetű problémáknak a tartásban megjelenő nyoma, amiből idővel kialakul a túlterhelés eredetű degeneráció –  annak jól látható és érezhető következményeivel.

Egy felkészült terapeuta ezért tud majdnem úgy olvasni egy ember testtartásából, mint egy közepesen tehetséges Harry Potter a kristálygömbjéből. A különbség annyi, hogy az “evidence based” terapeuta a varázslóval ellentétben nem gumibogyószörp hatékonyságú megoldást javasol, hanem precízen kidolgozott korrekciós programot, ami a mozgásrendszer szintjén jó irányba módosítja a sérült mintákat.

Ez eleinte még könnyű menet lehet, idővel viszont az új tartáshoz, a zsugorodott lágyrészekhez alkalmazkodó ideg-izom kapcsolatok, a kialakuló rossz mozgásminták teljes átprogramozását, a felmerülő tünetek / sérvek korrekcióját is igénylő, jóval hosszabb munkává is válhat – ezért célszerűbb mielőbb elkezdeni. 

Mi autodekompressziós terapeuták kizárólag a gerinccel foglalkozunk, és hobbink, hogy szeretjük mindenről pontosan tájékoztatni a betegeinket.

Egyrészt kutatások sorából tudjuk, hogy ettől sok százalékkal nő meg a terápiánk hatékonysága, így minden korrekciós mozdulat okát és értelmét, minden tünet eredetét elmagyarázzuk a pácienseinknek.

 

 

 

Másrészt ez az időráfordítóbb működésünk különösen hasznos lehet a hasonló esetekben. Ádám a vele eltöltött közel másfél óra után a rendelőből már egy fokkal nyugodtabban lép ki.  Ekkor már pontosan éri, hogy miért fájdult meg a nyaka.  (Az előre mozgó csigolyák ill. az izmok “túlhúzásának” az eredménye a kompresszió és az ízületi irritáció, ami begyulladva sérvet utánzó tüneteket adva irritálta a két oldalt kilépő idegeket.)

Az autodekompressziós kolléga azt is elmagyarázta neki, hogy mivel ez a tartás MÉG nem egy rögzült deformitás, ezért jó eséllyel az életében keresendő a tényező, ami miatt rendszeresen felveszi azt.

A kollégánk természetesen “csak” a testet kezeli, ezért véletlenül sem vájkál ennek a tényezőnek a pontos miértjeiben – legtöbbször nem is érdekli az ilyesmi –  de azt egyértelműen és tényszerűen elmondja Ádámnak, hogy a problémája valószínűleg kisebb részben a monitor és az autóülés rossz beállításának, nagyobb részt inkább az ilyen-olyan eredetű krónikus stressznek köszönhető – aminek várhatóan lehet további következménye, ha nem fedezi fel, hogy honnan származik – és választ más megküzdési stratégiát, vagy iktatja ki azt az életéből.

Ádám természetesen a kezelés ezen pontján – még egy-két óvatosabb soviniszta poént is elsütve – pontosan tudta, hogy mi (pontosabban ki ) az a krónikus stresszforrás, amiről az ADT beszél… 

• A kezelésen az ADT megtanította neki, hogy milyen technikákkal lehet a „TARTÁSA” újra egyenes.
• Az előre helyezett fejtartás korrekciója pár hét alatt megoldotta a tüneteit, hiszen egy helyes pozícióban elhelyezkedő struktúra, egy egészséges tartású csigolyasor sokkal jobban viseli a stresszel járó, izomfeszültségből adódó fokozott kompressziót, és alacsonyabb fájdalomküszöböt is.

És persze tudta azt is, hogy a probléma igazi okának a megoldása sem várhat tovább…

Ahogy fizikailag újra ki tudta húzni magát, meglepő gyorsasággal engedte el az életéből a probléma eredeti forrását is…

Ma újra egyenes gerinccel, de egy komoly tapasztalattal gazdagabban – és fájdalommentesen –  mozog a világban.
Elnéző mosollyal gondol vissza egykori döntéseire, ill. arra, hogy kételkedni tudott a saját józan ítéletében és megérzéseiben.
Éva elég rutinossá tette, hogy pontosan megtanulja, hogy ezt a hibát soha többet ne kövesse el:
már hallgat a megérzéseire, és sosem bocsátkozik érvcsatába olyanokkal, akikkel nem érdemes. 😉

ui:

Ádámnak szerencséje volt, mert még időben szabadult ki egy krónikus stresszt okozó kapcsolatból. 

Sok páciensünk viszont nem járt ilyen jól.

• Volt, aki konkrétan a “szökés” eldöntésének a a napján egy pozitív terhességi tesztet,
• Volt aki pár évvel később, egy mérgező házasság kínlódásai közben kiszakadt sérveket, gerincműtétek sorát és fémlemezeket,
• és volt, aki 58,5 végigveszekedett, krónikus stressz következtében folyamatos pszichoszomatikus eredetű betegségekkel eltöltött keserű évet kapott.

Ha egy picit is magadra ismertél a fenti bejegyzésben, akkor a legfontosabb felmerülő kérdés a következő: kell neked ez?
Mert bárhogy is állunk a pszichoszomatika kérdéséhez, két dolog biztos:

• nem lehet és nem is kell mindenkit megmenteni – néha a párodat sem. 
• és extra súlyok és rendszeres tüskék nélkül mindenképp könnyebb rugalmas és egyenes gerinccel élni…;)ui: a kérdésre a válasz amúgy az, hogy igen, hiszen a nárcisztikus játszmájába nem véletlen gyalogol bele az ember, de ennek az okairól viszont már meghaladja egy gerinc témájú blog kereteit 😉